„Magyarországi alkímia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
13. sor:
A 18. század a titkos társaságok, a [[szabadkőművesség]] virágzásának időszaka volt. Magyarországon is megalakultak a [[rózsakeresztes]] és szabadkőműves páholyok, s nem egy 18. századi értelmiségünk csatlakozott hozzá. Ezek nem igazán az aranycsinálás praktikus, gyakorlati szempontú vizsgálatát, hanem a filozófiai-társadalomelméleti elgondolásaikat csomagolták a titkos társaságok misztikájába. Ebből az időből származik az egyetlen magyar alkimista irat is, [[Bárótzi Sándor]] testőríró 70 oldalas előszava, melyet a maga által fordított francia alkimista regény elé írt.
==Magyar alkimisták==
Többek között<ref>bővebben erről lásd: Szathmáry László: Magyar alkémisták: 72., 75-77., 79-80., 96-98., 106-111., 184., 208., 213-229., 297-301. oldalait</ref> [[Esterházy János]], [[Batthány Ádám]], [[Bercsényi Miklós]], [[Bél Mátyás]], [[Puky Ferenc]], [[Csúzi-Cseh János]], [[Bárótzi Sándor]], [[Pálóczi Horváth Ádám]], [[Lippay György]] esztergomi érsek, [[Erdélyi János]], [[Oláh Miklós]], [[Csáky Miklós]], [[Forgács Ádám]] bizonyíthatóan foglalkoztak alkímiával.
== Lásd még ==
| |||