„Szalay Lajos” változatai közötti eltérés

a
 
[[Fájl:Tomb_of_Szalay01.jpg|bélyegkép|balra|Szalay Lajos sírja a miskolci Városi Temetőben. A síremlék [[Varga Éva (szobrász)|Varga Éva]] alkotása]]
Szalay 1988. május 31-én a hazai művészeti múzeumoknak 450 rajzát ajánlotta fel, ahogy írta, hogy ''„a szülőföldem iránt érzett szeretetemet és hálámat ez is kifejezze”''. A Szalay-házaspár 1988-ban költözött végleg haza: a Hunyadi u. 4. szám alatt kaptak lakást Miskolc városától. Ekkor már keveset rajzolt, de otthona kis művészeti központ lett, művészek, írók, filmesek látogatták. 1992-ben Miskolc önálló kiállítóhelyet biztosított munkái számára: a Hunyadi u. 12. szám alatti házat, amely korábban a jelentős miskolci műgyűjtő, [[Petró Sándor]] orvos tulajdona volt. Azóta a ház a Szalay-gyűjtemény állandó kiállítóhelye. Ugyancsak 1992-ben [[Kossuth-díj]] kitüntetésben részesült. 1993. május 11-én Miskolc városa [[Miskolc díszpolgárainak listája|díszpolgárává]] választotta ''(„Életműve, művészete jelenség a magyar kultúrában, egyszeri és megismételhetetlen. … Miskolc büszke Szalay Lajosra, akinek helye az egyetemes rajzművészet alkotói sorában a legnagyobb mesterek között van.”)''.{{refhely|Díszpolgárok}} Egészsége ekkor már régóta nem volt kifogástalan, 1995. április 1-jén elhunyt. Temetése április 5-én volt, a Szentpéteri kapui temetőben helyezték végső nyugalomra, a búcsúbeszédet [[Gyurkovics Tibor]] író mondta. Gránit-andezit síremlékét [[Varga Éva (szobrász)|Varga Éva]] szobrászművész készítette, 2000-ben avatták. Ugyancsak Varga Éva alkotása a Petró-ház falán elhelyezett portré-dombormű.{{azonos|dobr4-6}} Születésének 100. évfordulójáról, 2009-ben, életmű -kiállításokkal emlékeztek meg (Kogart Ház, [[Petőfi Irodalmi Múzeum]], [[Miskolci Galéria]]).{{refhely|Életrajz 2009}}
 
== Elismerései ==