„Georges Cuvier” változatai közötti eltérés

a
írásjelek
a (írásjelek)
}}
 
'''Jean Léopold Nicolas Frédéric Cuvier''', <ref group="m">Található olyan forrás, mely feltünteti születési neveként a ''Johann Leopold Nicolaus Friedrich Küfer'' formát [http://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=gr&GRid=7733 Példa erre a német hangzású névváltozatra]. Gyermekkorában a hugenották üldözése miatt német fennhatóság alatt élt, és ifjúként egyfajta francia ellenesség is kialakult benne. Egy volt iskolatársának, C. H. Pfaffnak 1788. május 30-án így ír Mömpelgardból: „Nincs időm hosszú levelet írni, a franciák terhemre kezdenek válni...” és egy évvel később, 1789. július 16-án ugyanennek írta: „Noha te, mint én is, idegen vagy Franciaországgal szemben” - az idő haladtával azonban jóformán még a német nyelvet is elfeledte és talpig franciává vált.</ref> aki nevét korán elhunyt bátyja után megváltoztatta, és felvette George-ot a '''Georges Léopold Chrétien Frédéric Dagobert Cuvier''' változatra, de röviden '''Georges Cuvier''' néven ismert ([[Montbéliard]], [[1769]]. [[augusztus 23.]] – [[Párizs]], [[1832]]. [[május 13.]]) francia zoológus, geológus, az összehasonlító anatómia megalapítója, az [[őslénytan]] úttörője és korának egyik legnagyobb természettudósa. [[Pierre-Paul Royer-Collard]] ''az intelligencia Napóleonjának'' nevezte, míg [[Franciaország]]ban sokan a ''kora [[Arisztotelész]]eként'' üdvözölték. {{Zoonév|Cuvier}} A [[19. század]] első felében vezető alakja volt azoknak a természettudományi kutatásoknak, melyek az élő állatokat és a [[fosszília|fosszíliákat]], más nevén az ősmaradványokat kutatta. Képes volt arra, hogy néhány darab csontból rekonstruáljon egy teljes élőlényt, amiből aztán még következtetéseket is levont az állat életmódját illetően. Ehhez nagy segítséget jelentett, hogy felismerte a részek viszonossági elvét, a korrelációs törvényt, mely szerint az állat egy adott része a test valamennyi többi részét is meghatározhatja.
 
Cuvier munkássága alapozta meg a gerincesek őslénytanát, kibővítette [[Carl von Linné|Linné rendszerét]] a [[Törzs (rendszertan)|törzzsel]], amit mind az élő, mind a fosszilis fajok besorolásánál alkalmazott. Arról is ismert, hogy a fajok [[kihalás]]áról szóló tudományos ismereteket is ő alapozta meg, mely előtte még nem volt elfogadott nézet. Cuvier a földtörténetet elemző munkáiban azt feltételezte, hogy katasztrófák következtében, például egy nagyobb vízözön után az egyik helyen kipusztult élővilágot újrateremtett fajok pótolhatják. Ezeknek a nézeteinek az eredményeként a kora [[19. század]]i [[katasztrofizmus]] meghatározó támogatójává vált.{{refhely|Faria 2012|64–74. old.}} A [[Párizsi-medence]] geológiai rétegeinek vizsgálatakor [[Alexandre Brongniart]]-ral közösen rakták le a [[Rétegtan|biosztratigráfia]] alapjait.
 
Egyéb más nagyszerű eredményei mellett Cuvier állapította meg, hogy az addig a magtalálásának helyéről ''ohiói állatnak'' nevezett az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban talált elefántszerű csont, valójában egy kihalt [[mamut]] maradványa és a [[Paraguay]]ban kiásott nagy emlős csontváz az [[óriáslajhár-félék]]hez tartozó [[Megatherium]].