ÉdesanyjaSárközi Vilmos tabi születési részvénytársasági hivatalok és a sümegi születésű Kovács Zsófia gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.<ref>Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.</ref><ref>HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406</ref> Iskoláit [[Vác]]on és [[Budapest]]en, a <nowiki>[[Wikipédia|Berzsenyi Dániel GimnáziumbanGimnázium]]</nowiki> Berzsenyi Dániel Gimnáziumbanban végezte. [[1917]]-ben fedezte fel [[Osvát Ernő]]. [[1918]]-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. [[1919]]-ben lektorként került az [[Athenaeum Könyvkiadó]]hoz, ahol [[1938]]-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. 1921. március 5-én áttért a római katolikus vallásra.<ref>A budapest-lipótvárosi r. kat. plébániahivatal lelkésze által 250/1921 szám alatt kiállított keresztlevél alapján.</ref> Első kötete [[1926]]-ban jelent meg ''Angyalok harca'' címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak [[Szabó Lőrinc]] és [[Németh László (író)|Németh László]], akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: ''Váltott lélekkel''. [[1927]]-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. [[1935]]–1938 között a [[Válasz]] című folyóirat szerkesztője volt. [[1936]]-ban megindította a ''[[Magyarország]] felfedezése'' című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette [[Sárközi Márta|Molnár Mártát]], [[Molnár Ferenc]] lányát. [[1937]]-ben a [[Márciusi Front]] egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.<ref>[http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02180a/illyes02185a/illyes02185a.html Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.</ref> 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.<ref>[http://mek.niif.hu/02000/02043/html/420.html A Márciusi Front tíz esztendje]</ref> 1938-ban a Frontnak a [[Válasz]]ban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. [[1939]]-ben egy ideig a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népe]] munkájában vett részt. [[1944]]-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben [[munkaszolgálat]]ra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg [[Balf]]on.
Fia, [[Sárközi Mátyás]] (* 1937) író, szerkesztő, a [[BBC]] Televízió munkatársa.
