Wikipédia

„STS–135” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
71 115 szerkesztés
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
71 115 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
|következő repülés = Vége a programnak
}}
Az '''STS–135''' jelű küldetés az [[Space Shuttle|amerikai űrrepülőgép-program]] 135., a [[Atlantis űrrepülőgép]] 33. egyben utolsó repülése. A [[NASA]] 166. emberes űrrepülése. A 37. űrrepülőgép küldetés az [[Nemzetközi Űrállomás|ISS]]-re.
 
==Küldetés==
Az '''STS–135''' az [[Space Shuttle|amerikai űrrepülőgép-program]] legutolsó repülése volt. Önálló repülésként eredetileg nem szerepelt a [[NASA]] tervei között, de a [[Az Egyesült Államok szenátusa|szenátus]] végül megadta a szükséges anyagi fedezetet. Az [[Atlantis űrrepülőgép|Atlantis űrsikló]] négyfős, tapasztalt legénysége a legkisebb létszámú expedíció a [[Challenger űrrepülőgép|Challenger]] 1983. áprilisi repülése ([[STS–6]]) óta. Mivel már nem volt másik űrsikló, amely vész esetén mentőjárműként szolgálhatott volna, a legénységet ellátták orosz [[űrruha|szkafanderekkel]] is, ha netán [[Szojuz űrhajó|Szojuzokkal]] kellett volna visszatérniük. Az Atlantis bőséges ellátmányt, tudományos felszereléseket és tartalék alkatrészeket szállított a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra, köztük a Raffaello (Multi-Purpose Logistics Module) modult és a ''Lightweight Multi-Purpose Carrier''-t (LMC). Ottléte alatt egy űrszerelésre került sor, amelyet az űrállomás 28. alaplegénységének két tagja, Michael E. Fossum és Ronald J. Garan végezett. Az Atlantis a visszatérése után a [[Kennedy Űrközpont]] múzeumába került.
A 12 napos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése. Önálló repülésként eredetileg nem szerepelt a NASA tervei között, de a [[Az Egyesült Államok szenátusa|szenátus]] végül megadta a szükséges anyagi fedezetet.
 
==Jellemzői==
A beépített [[Kanada|kanadai]] [[Canadarm]] (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez. Az Orbiter Boom Sensor System (OBSS) rendszerrel újabb 15 méterrel meghosszabbították a manipulátor kinyúlási távolságát. Kötelező jelleggel, biztonsági követelmény alapján megvizsgálták az űrrepülőgép külső felületét.
 
===Mentő stratégia===
Az [[Atlantis űrrepülőgép|Atlantis űrsikló]] négyfős, tapasztalt legénysége a legkisebb létszámú expedíció a [[Challenger űrrepülőgép|Challenger]] az [[STS–6]] repülése óta. Mivel már nem volt másik űrrepülőgép, amely veszély esetén mentőjárműként szolgálhatott volna, a legénységet ellátták orosz [[űrruha|szkafanderekkel]] is, ha netán [[Szojuz űrhajó|Szojuzokkal]] kellett volna visszatérniük.
 
== Személyzet ==
29 ⟶ 37 sor:
* [[Rex Joseph Walheim]] {{Zászló|USA}} (3) - küldetésspecialista
 
==== Első nap====
== Repülési paraméterek ==
[[2011]]. [[július 8.|július 8-án]] a szilárd hajtóanyagú [[Space Shuttle|gyorsítórakéták]], Solid Rocket Booster(SRB) segítségével [[Florida|Floridából]], a [[Cape Canaveral]] (KSC) [[Kennedy Űrközpont]]ból, a [[LC–39|LC39–A]] (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája {{szám|91.6}} perces, {{szám|51.6}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|225}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|360}} kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor {{szám|122700}} kilogramm, leszálló tömeg {{szám|102682}} kilogramm. Szállított hasznos teher {{szám|12890}} kilogramm.
* [[Indítási ablak]]: 10 perc
* [[Inklináció]]: 51,6°
* [[Perigeum]]: N/A
* [[Apogeum]]: N/A
* [[Keringési idő]]: 91 perc
* [[Keringési magasság]]: 225 km
* [[Tömeg]]:
** Indításkor: 2 050 756 kg
** [[Space Shuttle|Orbiter]] tömege az indításkor: 120 700 kg
** Orbiter tömege a landoláskor: 102 682 kg
** Össz teher: 12 890 kg
 
==Hasznos Statisztika teher==
# A ''Raffaello'' [[Multi-Purpose Logistics Module]] (MPLM) segítségével – több mint 8000 kilogramm – logisztikai árút (víz, élelmiszer, ruházat, személyes tárgyak, orvosi- eszközök, berendezések, kutatási- kísérleti anyagok és eszközök) szállítottak az űrállomásra. A szállított árúval egy évre biztosították az űrhajósok életfeltételét.
* A NASA 166. emberes űrrepülése
# Lightweight Multi-Purpose Carrier (LMC) – egy könnyű, többcélú támogató platform.
* A 37. űrsiklóküldetés a Nemzetközi Űrállomáshoz
# Visszafelé bepakolták a csomagoló anyagokat, kutatási eredményeket, a szemetet. A visszahozott rakomány része a [[Pille dózismérő|Pille]] nevű, magyar fejlesztésű dózisméter.
* Az Atlantis 33., egyben utolsó küldetése
A Pillét sikeresen használták a [[Mir]]en, ezért módosított változata az ISS-re is felkerült: a [[Destiny]] modul laboratóriumát szolgálta. „Azt kívánták vele mérni, hogy a biológiai kísérletek során a céltárgyak mekkora dózist szenvednek el. A műszert az [[STS–102]] [[Discovery űrrepülőgép]] [[2001]]. [[március 8.|március 8-án]] vitte fel a Nemzetközi Űrállomásra. Hamarosan működésbe is lépett: az [[Európai Űrügynökség|ESA DOSMAP]] kísérletének keretében [[James Shelton Voss]] amerikai űrhajós négy és fél hónapon keresztül több mint 1700 sikeres fedélzeti mérést hajtott vele végre.
* A 135. űrsiklóküldetés az [[STS–1]] óta
 
* A 3. űrsiklórepülés 2011-ben
====Műhold====
A tehertérben rögzített kísérleti [[műhold|technikai műholdat]] az űrrepülőgép pályára állítását követő raktérajtó nyitása után [[július 20.|július 20-án]] egy rúgós szerkezet segítségével pályairányba állították. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott.
 
====PSSC====
Kísérleti technológiai, miniatürizált műhold. Gyártotta a [[Grumman|Aerospace Corporation]] együttműködve a [[NASA]] [[Lyndon B. Johnson Űrközpont]]tal (JSC), üzemeltette [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|az Amerikai Egyesült Államok Légierejének]] Research Laboratory-uma (AFRL).
 
Megnevezései:PSSC–2; PSSC–2 (2011-031B); Pico-Satellite Solar Cell (PSSC–2).
Kódszáma: 37752
 
Háromtengelyesen stabilizált, alkalmazkodó (adaptív) kommunikációs rendszer, energia ellátását teszt napenergia cellák biztosították. Pályamódosításokhoz (pályaelemtartás) szilárd hajtóanyagot, [[Ammónium-nitrát|ammónium-perklorátot]], szilárd rakéta motort alkalmaztak. Formája négyoldalú prizma, mérete 128 × 128 × 255 milliméter. Tömege {{szám|57}}, hasznos tömege {{szám|3,7}} kilogramm. Az orbitális egység pályája {{szám|92.02}} perces, {{szám|51.64}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|365}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|382}} kilométer volt.
 
Feladata
* elősegíteni a földi állomások (katonai, polgári) kalibrálását,
* Compact Total Electron Content Sensor (CTECS) – az ionoszféra elektron sűrűségének mérése,
* Global Positioning System (GPS) – a napfogyatkozás hatásának mérése a jelerősség változásában.
 
[[2011]]. [[december 8.|december 8-án]] 152 nap (0,42 év) után [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe és megsemmisült]].
 
Előző műhold a [[STS–126|PSSC–1]], a követő műhold a PSSC–2.
 
====Tizenkettedik nap ====
A dokkolás megszűnésével az űrrepülőgép lassú sodródása következett, 450 méter távolságban indították a főmotorokat.
 
2011. [[július 21.|július 21-én]] a Kennedy Űrközponton (KSC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen {{szám|12}} napot, {{szám|18}} órát, {{szám|28}} percet és {{szám|50}} másodpercet töltött a világűrben. {{szám|8505161}} kilométert ({{szám|5284862}} mérföldet) repült, {{szám|200}} alkalommal kerülte meg a [[Föld]]et. Egy különlegesen kialakított [[Boeing 747]] tetején visszatért kiinduló bázisára. Az Atlantis a visszatérése után a Kennedy Űrközpont múzeumába került.
 
== Lásd még ==
53 ⟶ 75 sor:
{{források}}
 
== Külső hivatkozásokForrások ==
{{commonskat|STS-135 }}
*{{cite web|url=http://www.spacefacts.de/mission/english/sts-135 .htm|title=STS–135 |accessdate=2014-1-5|publisher=spacefacts.de}}
* [http://index.hu/tudomany/ursiklo/ Magyar nyelvű blog az utolsó űrrepülőgépes küldetésről]▼
*{{cite web|url=http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM|title=STS–135 |accessdate=2014-1-5|publisher=lib.cas.cz}}
* http://www.nasa.gov/mission_pages/shuttle/shuttlemissions/sts135/▼
*{{cite web|url=http://www.astronautix.com/flights/sts135 .htm|title=STS–135 |accessdate=2014-1-5|publisher=astronautix.com}}
* http://www.nasaspaceflight.com/tag/sts-135/
▲*{{cite [web|url=http://index.hu/tudomany/ursiklo/ Magyar nyelvű blog az utolsó űrrepülőgépes küldetésről]|title=STS–135 |accessdate=2014-1-5|publisher=index.hu}}
* http://www.nasa.gov/home/hqnews/2010/sep/HQ_10-222_LON_Annc.html
▲*{{cite web|url=http://www.nasa.gov/mission_pages/shuttle/shuttlemissions/sts135/|title=STS–135 |accessdate=2014-1-5|publisher=nasa.gov}}
{{Portál|Csillagászat| }}▼
 
▲{{Portál|Csillagászat| |Hadtudomány|-}}
 
{{DEFAULTSORT:STS–135}}
[[Kategória:Space Shuttle-repülések]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/STS–135”