„Bohózat (dráma)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
formai |
tovább bővítendő |
||
1. sor:
A '''bohózat''' a drámai irodalom és művészet egyik válfaja, a [[Komédia|vígjáték]] egyik formája, amely a helyzetkomikumra helyezi a fő hangsúlyt, és nem jellemkomikumra. Jellemzője az erős túlzás, mely kritikai-szatirikus célú.
Rendszerint a vigjáték alacsonyabb fokának tartják, de ugyanolyan nagy költői tehetséget igényel és ugyanolyan nagy hatást képes előidézni, mint akármelyik más műfaj. Kiváltképpen manapság a bohózat majdnem nélkülözhetetlen elem akármelyik színpad műsorában. Ha éppen különbséget akarunk tenni, akkor a vígjátekot a finom mosoly, az illemes kacagás műfajának mondhatjuk, míg a bohózat a nyersebb és fékevesztettebb hahota előidézését célozza. Eszerint a bohózat minden tekintet nélkül az exkluzív körű illemre és az érzékenykedő tapintatosságra a legerősebb ellentétekkel dolgozhat, és az úgynevezett drasztikus, megkapó hatásokat hajhászhatja. A bohózat a világ, a valóság, a fantázia minden tárgyát felölelheti, és a rút létráján oly mélyen szállhat alá, mint semmi más műfaj.
A bohózat célja kétféle lehet: vagy az emberi hibák és csúnyaságok legkegyetlenebb csúffátétele, vagy pedig a sors, a véletlenség humorának meglepő kimutatása. Amaz inkább szatirikus, emez inkább humorisztikus és helyzetbohózat.
==Története és fejlődése==
Történetileg a bohózat következőképpen fejlődött: Az antik bohózat, amelynek remekei csupán csak [[Arisztophanész]] halhatatlan neve alatt maradtak meg az utókor számára, átölelte az egész népéletet, politikát, társadalmat, művészetet, gondolkozást. Kiméletlenül kigúnyolta, fantasztikus mesébe burkolva a tömeg és több egyéb hibát és hiányt. Ez az arisztophanészi bohózat, mely a legszabadabb fantáziát a leggyönyörűbb külső formával, ékes, találó nyelvvel kötötte össze, az athéni köztársasággal együtt kihalt.
A 19. századi magyar közélet nem engedett színpadjainkon helyet a kiméletlen, metsző gúnynak használatára, a velünk élőkkel szemben. Irodalmunknak nagy szolgálatot tett [[Arany János]], amikor Arisztophanész hátramaradt vígjátékait, melyek lényegükben bohózatok, klaszikus nyelvezettel és páratlan formai remekséggel magyarosította. Az antik bohózat a demagógok és királyok, valamint a római császárok korában részint közönséges családi vígjátékká laposult el, részint pedig leszállt a népélet legalsóbb rétegeibe. Később az olaszoknál új formát öltött. A középkori olasz [[commedia dell'arte]] állandósította a mai értelemben vett bohózatot, mely részint néhány mulattató személyen (Arlecchino, Pullcinello, Pagliaccio, Hanswurst, Paprika Jancsi stb.), részint pedig a kézzelfogható tréfákon, csaláson, ütlegelésen, az öröm és fájdalom nyilvánításának túlhajtásán, a természetesség vastag utánzásán fordult meg. Leggazdagabb fejlődésnek indult a bohózat a 19. században és ámbár a magasabb röptű irodalom és kritika ekkor még mindig kicsinyelte ezt a műfajt, mégis mindinkább teret hódított magának.
==Fajtái==
[[Szigligeti Ede]] szerint kétféle változata különböztethető meg aszerint, hogy milyen elemeket tartalmaz a bohózat:
* Realisztikus bohózat: helyi vonásokat hangsúlyozó bohózat
* Fantasztikus bohózat: ezek a tündérvilág motívumait tartalmazó bohózatok voltak, jellegzetes képviselője az osztrák Raimund Ferdinand.
A 19. század bohózatfajtái a következők:
:1.) A tündér bohózat, melyben a bécsi Raimund jeleskedett, de melynek mintaképét már Shakespeare ''Szentivánéji álmá''ban, ''Vihar''ában stb. felismerhetjük. Ilyenhez hasonló Vörösmartynak ''Csongor és Tündé''je is.
:2.) A népies bohózat, amely a munkás és kézműves stb., röviden: szűkkörű foglalkozásban élő nép örömeit és fájdalmait, kívánságait és sérelmeit, szokásait és hibáit, továbbá a sors vagy véletlenség fölényét a korlátolt eszű, gyenge jellemű, de alapjában jószívű tömeg fölött vázolja, úgy, hogy a gyengeség nevetésre fakasztja, a véletlen fordulatok mulattatják a nézőt, a bűn és ferdeség ostorozása pedig erkölcsileg emeli és tisztítja. Ebben a népies bohózatban mindenkit fölülmúl a bécsi Nestroy, akinek élesen találó szatirájának alig akadt méltó párja, és aki népies nyelven nagy életigazságokat tudott kifejteni. A bohózat már tendenciózussá vált és a magasabb osztályokat, a közigazgatást támadta meg O. F. Berg bécsi író darabjaiban, aki egy ideig a színpadokat dominálta. Nestory és Berg mintájára alakult a legtöbb bécsi és berlini csekélyebb értékű bohózat.
:3.) A bohózatos népszínmű: ezt [[Szigligeti Ede]] alapította meg, a dúrva tréfával a komoly érzést, a népies prózába a gyönyörű népdalt vegyítette. A magyar bohózatos népszínmű a francia vaudeville-nak és a német bohózat között helyezkedik el, amannál tréfásabb, emennél pedig érzelmesebb.
:4.) A helyzetbohózat, mely lehet
::a.) finomabb és a társaság legmagasabb osztályaiban is előadható, megcáfolván azt az elméletet, mintha a bohózat aljas műfaj volna és csak a mély néprétegekben játszhatnák; az ilyen bohózatot bohózatos vígjátéknak is szokták nevezni; fő kelléke a gyors változás és a véletlennek pajzán kergetőzései; e válfajban a francia mesterkedik, de a német is tanult már tőle, a Labiche, Gondinet, Bisson mellett a német Moser, Schönthan, Kadelburg is figyelemre méltók.
::b.) a helyzetbohózat lehet nyersebb, ilyen főleg az angol, mely a bohózatban a groteszkszerűt műveli. A Peleskei nótárius ezen két variáció között áll.
:5.) A helyi bohózat (Lokalposse), mely a nagy- vagy kisvárosi, vagy a nemzeti életnek bohózatos képét adja és már átmenetet képez az életképekhez és látványosságokhoz. A bohózatnak rendes alkotó részét képezi a couplet, egy refrénnel énekelt strófa, mely élces epigrammatikus alakban, a darab drámájából kiesve, a kor vagy pillanat főbb embereit, eseményeit divatként gúnyolja ki. Innen ered a rendszerint őgynevezett énekes bohózat.
A bohózattal rokon műfajok a vaudeville és az [[operett]] egy része, valamint az [[opera buffa]].
==Források==
* Színházi kislexikon, Gondolat, Budapest, 1969.▼
* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Bohózat|url=http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/014/pc001444.html#2}}
▲*Színházi kislexikon, Gondolat, Budapest 1969
{{Portál|Irodalom}}
[[Kategória:Dráma]]
| |||