„Fegyvernek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
100-as vasútvonal kékít., Törökszentmiklósi járás, br tagek kiszedve |
||
7. sor:
| régió = Észak-Alföld
| megye = Jász-Nagykun-Szolnok
| járás = Törökszentmiklósi
| kistérség = Törökszentmiklósi
| rang = [[város]]
20 ⟶ 21 sor:
}}
'''Fegyvernek''' [[város]] [[Jász-Nagykun-Szolnok megye|Jász-Nagykun-Szolnok megyében]], a [[Törökszentmiklósi
==Fekvése==
Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a [[Nagykunság]]ban fekvő település.
▲Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a [[Nagykunság]]ban fekvő település.<br>[[Törökszentmiklós]] 12 km, [[Tiszabő]] 7,5 km, [[Bánhalma]] 9,5 km, [[Kenderes]] 10,5 km, [[Kisújszállás]] 16 km távolságra található.
==Megközelítése==
Közúton elérhető a [[4-es főút (Magyarország)|4-es főút]]on.
Fegyvernek határába olvadt '''Kesző''' Árpád-kori település is.
==Önkormányzat==
A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.
==Története==
Fegyvernek nevét az egykor itt élő fegyverhordozók foglalkozásának neve után kapta.
A település területén már a [[bronzkor]]ban is éltek emberek, a későbbi korokból pedig [[vaskor]]i, illetve [[szarmata]]-kori leletek kerültek elő.
[[1212]]-ben találkozunk először a falu nevével, ezután pedig [[1219]]-ben a [[Váradi
[[1300]]-tól a terület a [[Domoszlai]], a [[Kompolti]] és a [[Guthi-Országh]] családok birtoka volt.
A [[15. század]]ban Fegyverneknek már mezővárosi és vásártartási kiváltságai is voltak, de [[1686]]–[[1687|87]]-ben [[I. Szelim Giráj krími kán|Giráj tatár kán]] elpusztította a vidéket Fegyvernekkel együtt.
[[1845]]–[[46|1846]]-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf [[Szapáry család|Szapáry József]] a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a [[XIX. század]] végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt.▼
Fegyverneknél a Tiszát [[1856]]-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. [[1871]]-ben nagyközség lett, [[1876]]-ban pedig [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye]] [[tiszai
▲[[1845]]–[[46|1846]]-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf Szapáry József a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a [[XIX. század]] végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt.
▲Fegyverneknél a Tiszát [[1856]]-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. [[1871]]-ben nagyközség lett, [[1876]]-ban pedig [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye]] tiszai középjárásába sorolták be. A századfordulóra már 5000 lakosa volt.
[[1919]]. [[júlus 25.|július 25]]-én [[Románia|román]] katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a [[szörényvár|turnu-severini]] ezred parancsnokát. A [[második világháború]] után sok [[németek|német]] származású fegyvernekit hurcoltak el a [[Don]]-vidék szénbányáiba.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.<ref>{{cite web |url=http://www.magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/8ea97ad2e1af0ecd74ba37bc466ecea8cd618862/dokumentumok/0ef9b0d67beca43acee61cdeddc9ee1540a3d180/letoltes |title=A köztársasági elnök ''325/2013. (VII. 10.) KE határozata'' városi cím adományozásáról |date=2013-07-05 |accessdate=2013-07-13 |publisher=Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal |format=pdf }}</ref>
===Népcsoportok===
[[2001]]-ben a település lakosságának 95%-a [[Magyarok|magyar]], 5%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/16/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
==Gazdasága==
[[Fájl:fegyvernek rovással.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|Fegyvernek nagyközség neve székely-magyar rovással.]]
61 ⟶ 47 sor:
A legeltetéses állattenyésztés és szántóföldi termelés mellett a gyümölcs -és zöldségtermesztés is virágzik a településen.
A [[Tisza]] holtága különösen jó lehetőségeket biztosít a horgász -és vízi turizmus fejlődéséhez, sőt a horgászatnak már önmagában is fontos gazdasági tényező.
===Ipar===
Manapság már csak az építő -és mélyépítőipar van jelen a településen, a hengermalom, a téglagyár és az egykori jelentősebb feldolgozó üzemek már megszűntek.
==Vallás==
A [[2001]]-es [[népszámlálás]] adatai alapján a lakosság 67,5%-a [[római katolikus]], 8,1%-a [[református]], 0,3%-a [[görög katolikus]], 0,1%-a pedig [[evangélikus]] vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 13,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezthez sem. 9,9% ismeretlen, vagy nem válaszolt.<ref>http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=16647</ref>
==Neveztességei==
* [[Pusztatorony (Fegyvernek)|Pusztatorony]] ([[gótika|gótikus]] templommaradvány, 1480 körül épült)
77 ⟶ 60 sor:
* [[Szapáry-Schwarz-kastély]]
* Kálváriadomb
==Rendezvények==
* Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
* Virágzó Tisza Napja (június végén)
* Falunap
==Képgaléria==
<gallery>
89 ⟶ 70 sor:
Kép:Fegyvernek3.jpg
</gallery>
==Jegyzetek==
{{források}}
==Források==
* Eszt.k.m.lt.
98 ⟶ 77 sor:
* {{cite web|title=A nagyközség története|url=http://www.fegyvernek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=34&Itemid=65}}
* {{cite web|title=Nagyközségünkről röviden|url=http://www.fegyvernek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=25&Itemid=53}}
==További információk==
{{commonskat|Fegyvernek}}
104 ⟶ 82 sor:
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=167 Légifotók Fegyvernekről]
{{Törökszentmiklósi
{{Jász-Nagykun-Szolnok megye települései}}
{{Portál|Magyarország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései]]
| |||