„Toxoplazmózis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
A kórokozó cikkéből átemelve a tünetek, mert ide tartozik. |
||
26. sor:
A parazita agyvelőgyulladást ([[encephalitis]]) és neurológiai betegségeket okozhat, és károsíthatja a szívet, a májat és szemet is ([[chorioretinitis]]).
== Magatartás-módosító hatás ==
E kórokozó híres arról, hogy módosítani képes a megfertőzött egerek és patkányok magatartását. E rágcsálók nappal is aktívakká válnak, rejtőzködésük és félelmük csökken, vegsősoron megnövelik a macska áldozatául esés valószínűségét.
Cseh kutatók szerint a fertőzés az emberi magatartást is módosítja. A fertőzött embertársaink szabály-követő hajlama kissé csökken, és e hatás a fertőzést követően idővel lassan növekszik. Például Prágában a közlekedési balesetben elhunyt áldozatok körében a fertőzöttek aránya szignifikánsan nagyobb, mint a népesség egészében.
== Emberi fertőzések ==
Emberben e fertőzés nagyon gyakori, de általában tünetmentes, vagy csak enyhe, influenza-szerű tünetekkel jár. Ugyanakkor felmerült a gyanú, hogy szerepe lehet néhány gyakori pszichés betegség, mint például a skizofrénia és a depresszió kialakulásában. Néhány esetben azonban veszélyes, akut fertőzést okozhat. Így például tragikus következményekkel jár a magzat számára, ha egy korábban nem fertőződött nő éppen terhessége korai szakaszában esik át élete első fertőzésén. Az első fertőzés kiváltotta különösen heves immunválasz ugyanis a magzatot is károsítja. A toxoplazmózis [[AIDS]] betegek számára is halálos lehet.
Cseh kutatók szerint a fertőzés az emberi magatartást is módosítja. Az ember személyiségében okozott enyhe, de mérhető változások a férfiakban és a nőkben eltérőek. A fertőzött férfiak hajlamosak túlbecsülni saját szociális rangjukat, kevésbé hajlamosak a szabályok követésére, és kevésbé kerülik a veszélyt, mint a nem-fertőzött férfiak. A fertőzött férfiak egy részénél az intelligencia is csökken.
A fertőzött nők melegszívűbbek, a társadalmi szabályokat lelkiismeretesebben követik és közvetlenebbek, mint a nem-fertőzött nők. E változások a fertőzéstől eltelt időszak hosszával erősödnek, ezért valószínű, hogy nem az eleve meglévő jellembeli különbségek okozták a fertőzésbeli különbségeket, hanem megfordítva; a fertőzés okozta a személyiségbeli különbségek kialakulását.
A személyiségbeli változások enyhék, de mérhetőek; így például Prágában a közlekedési balesetben elhunyt áldozatok körében a fertőzöttek aránya szignifikánsan nagyobb, mint a népesség egészében.
2007-ben ugyanez a cseh kutatócsoport felismerte, hogy az anya Toxoplasma-fertőzés jelentős hatással van a születendő gyermekek nemére. A fertőzést az immunológiai ellenanyagok vérbeli mennyiségével jellemezve azt találták, hogy:
* 1. viszonylag alacsony ellenanyagszint mellett a fiúszülés esélye kisebb (kb. 0,4), mint a nem-fertőzött anyák esetében (kb. 0,55);
* 2. viszonylag magas ellenanyagszint mellett a fiúszülés esélye magasabb (kb. 0,7), mint a nem-fertőzött anyák esetében.
A fertőzés kísérleti egerekben is hasonló hatást mutatott az utódok ivararányára. Az egerekben a régi fertőzések (valószínűleg ez felel meg az emberben mért alacsony ellenanyag-szinteknek) csökkentik a hím utódok arányát, a friss fertőzések viszont növelik a hím utódok arányát.
== Források ==
{{források}}
* Ambroise-Thomas P, Schweitzer M, Pinon JM, Thiebaugeorges O. 2001. Prevention of congenital toxoplasmosis in France. Evaluation of risks. Results and prospects of prenatal screening and new-born follow-up. B. Acad. Nat. Paris 185, 665–688.
* Falusi O, French AL, Seaberg EC, Tien PC, Watts DH, Minkoff H, Piessens E, Kovacs A, Anastos K, Cohen MH. 2002. Prevalence and predictors of Toxoplasma seropositivity in women with and at risk for human immunodeficiency virus infection. Clin. Infect. Dis. 35, 1414–1417.
* Flegr J, Zitková Š, Kodym P, Frynta D. 1996. Induction of changes in human behaviour by the parasitic protozoan Toxoplasma gondii. Parasitology, 113, 49-54.
* Flegr J, Preiss M, Klose J, Havlicek J, Vitakova M, Kodym P. 2003. Decreased level of psychobiological factor novelty seeking and lower intelligence in men latently infected with the protozoan parasite Toxoplasma gondii Dopamine, a missing link between schizophrenia and toxoplasmosis? Biol. Psychol. 63, 253–268.
* Flegr J et al. 2002.Increased risk of traffic accidents in subjects with latent toxoplasmosis: a retrospective case-control study. BMC Infect Dis, 2, 11.
* Kaňková Š. et al. 2007. Women infected with parasite Toxoplasma have more sons. Naturwissenschaften, 94,122–127.
* Kaňková Š. et al. 2007. Influence of latent toxoplasmosis on the secondary sex ratio in mice. Parasitology, 134, 1709–1717.
* [[Kotlán Sándor|Kotlán S]], Kobulej T. 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.
* Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
* [http://www.intechopen.com/books/toxoplasmosis-recent-advances Toxoplasmosis - Recent advances, Open access book published in September 2012]
[[Kategória:Protozoon-betegségek]]
| |||