„Református kollégium (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor:
A kollégium nyomdája [[Szenczi Kertész Ábrahám]] örökségén alapul. Miután a nyomdász 1667-ben örökösök nélkül halt meg, hagyatéka – benne többek között a Hollandiából, más források szerint Lüneburgból hozott betűkészlet – az erdélyi fejedelmi kincstárra maradt. 1672. október 12-én [[I. Apafi Mihály]] a nyomdát a nagyenyedi és kolozsvári református kollégiumoknak ajándékozta, majd 1673-ban a gyulafehérvári fejedelmi nyomdát is átadta a kollégiumoknak. A nyomda, amelynek vezetését 1694-ben [[Misztótfalusi Kis Miklós]] vette át, fellendítette a kolozsvári protestáns könyvkiadást. Mivel a város főurai pénz- és könyvadományokkal támogatták a kollégiumot, a 17. század első felében az iskolának már félezer könyv volt a könyvtárában. (A 17. századi könyvjegyzékekben feltüntetett kötetek jó része a [[Román Akadémia]] kolozsvári könyvtárában található.)<ref>Ferenczi 1896; Tolnay 1941: 369; Sipos 1991.</ref>
 
Az iskolában az oktatás mellett élénk kulturális élet folyt. Tudjuk például, hogy 1752-ben Bethlen Elek és Czegei Wass Julianna esküvőjére a református kollégium diákjai valóságos latin–magyar versgyűjteményt készítettek.<ref>[[Egyed Emese]]: ''Színházi jellegű kultúra a XVIII. századi városban.'' In: Kolozsvár 2001: 141.</ref> [[1755]]-ben [[Magyarbikal]]on Nagy Mihály ''harmoniae praeses'' vezetésével a kolozsvári diákjai énekeltek Vitéz György temetésén.<ref>[[Benkő András]]: ''Kolozsvár magyar kóruskultúrájának kialakulása és fejlődése a XIX. és a XX. század első felében.'' In: Kolozsvár 2001: 226.</ref> 1827-ben a diákok egy verses gyűteménygyűjtemény kiadásához, illetve egy ''Magyar Társaság'' felállításához kértek anyagi támogatást. Ennek eredményeként megjelent az ''Aglája'' című versgyűjtemény és 1831-ben megalakult a ''Kollégyombeli Olvasó Társaság''.<ref>[[Benkő Samu]]: ''Kolozsvár polgári intézményeinek kezdetei.'' In: Kolozsvár 2001: 146.</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés]] után az iskola elveszítette birtokainak nagy részét. 1948-ban a tanügyi reform során az iskolát államosították, a Farkas utcai kollégium épületébe a magyar tannyelvű Gépipari Szakiskola, majd Villamosipari Középiskola, az 1902-ben épült Petőfi utcai szárnyba a 2. számú Magyar Fiúlíceum került. 1956-ban a régi épületbe román nyelvű iskolát helyeztek el, amelyet 1959-ben [[Gheorghe Șincai]]ról neveztek el, az új épületben működő intézmény névadója [[Ady Endre]] lett. A két intézményt még ugyanebben az évben Ady-Șincai Líceum néven egyesítették. A líceum magyar tagozata 1990-ben megszűnt, 1991-től pedig az intézmény csak Șincai nevét viselte.<ref>Gaal György: ''Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban.'' In: Kolozsvár 2001: 325, 332; Gaal 1992: 75–76; Gaal 2005; Asztalos 2008: 84-86.</ref>
 
45. sor:
 
[[Fájl:Emléktábla a kolozsvári ref. koll.udvarán.jpg|bélyegkép|260px|Első világháborús emléktábla az iskola udvarán]]
Az épület – a református puritán ízlésnek megfelelően – kevéssé díszes. Kivételt képez a kapu feletti kis óratorony, a 18–19. század fordulójának kedvelt építészeti megoldása, amely megtöri a tető vonalát. Az épület belső udvarát a 17–18. századi főúri kastélyokra jellemző [[árkádsor]] határolja. A belső kapuja feletti „cipóosztó”-nak nevezett erkélyt füzéres fejű [[oszloprend#ión oszloprend|ión oszlopok]] tartják. 1940-ben a kapuval szembeni falra az 1916-ban végzett diákok egy csoportja emléktáblát állítattottállíttatott az iskola [[első világháború]]s halottainak névsorával. A műkő emléktáblát a kollégium címere díszítette: tövises ágfonaton hét liliom, a [[pajzs (heraldika)|pajzsban]] kiterjesztett szárnyú [[főnix]]madár, a pajzs felett hétgyöngyös korona. 1980 szeptemberében Dan Comănaru igazgató eltávolíttatta és összezúzatta a táblát, amelyet csak 2005-ben állítottak helyre, kiegészítve a [[második világháború]]ban elesett tanárok és diákok névsorával.<ref>Kelemen 1982: 150–151; Gaal 1992: 76; Kolozsvári 2007: 50; Asztalos 2008: 85–86.</ref>
 
Az épület háromszintes, központi szimmetriával, a sarkokat rusztikus [[Falsáv|lizénák]] díszítik, az emeleteket pedig vízszintes [[övpárkány]]ok választják el egymástól. A homlokzatot gazdagon profilozott [[koronázópárkány]] zárja. Az ablakok füleskeretekbe vannak ágyazva, [[könyöklőpárkány]]ok díszítik. A homlokzatból előugrik és ezáltal kihangsúlyozott szerepet kap, a bejárati középtengelyt. Ennek sarkait szintén lizénák segítik. A kerékvetőkkel ellátott, félköríves záródású, faragott kő kapuzat [[szárkő|szárköveit]] mélyített tükrök díszítik, vállkövekről induló, profilozott ívét [[zárókő]] emeli ki. A teljes nyílást kitöltő fa kaputáblát a [[vállpárkány]]ok magasságáig toszkán jellegű fejezetes féloszlopok osztják három mezőre, mindhármat rombusz alakú kiülő tükrökre faragott virágmotívum díszíti; az ajtószárnyként működő középső rész korabeli zárszerkezetet őriz. Ez az egyik legjellegzetesebb kolozsvári [[barokk]] stílusú kapu. A középtengely felső emeletét, amelyik tulajdonképpen a tetőtér előugrása, egy óraszámlap díszíti. Az épület központi udvara körül eredetileg nyitott, mára a földszint kivételével beüvegezett árkádos folyosók húzódnak. A legutolsóként megépült déli szárny nem volt árkádos, de később átépítették, hogy az épület többi részével harmonizáljon. A déli szárnyban, két emeletnyi magasságban található a könyvtár és az auditórium. A könyvtárat háromszakaszos [[csehsüvegboltozat]] fedi, a boltozatok [[hevederív]]ei párkánnyal lezárt, [[pilaszter]]párokkal tagolt falpillérekre szaladnak le. A helyiség déli falát három [[kosárív]]es záródású, függőleges hossztengelyű ablak töri át, melynek átellenben, az északi falon kosáríves záródású, hosszú falfülkék felelnek meg. Fölöttük mindkét falon kisebb, kosáríves záródású falfülkéket alakítottak ki. A könyvtár falait a 20. század eleji javítások idejéből származó, szépen megmunkált kötővasak tartják össze. Az auditórium, amely a déli szárny keleti felét foglalja el, kialakításában a könyvtárra hasonlít.<ref>{{cite web|url=http://lexikon.adatbank.transindex.ro/muemlek.php?id=154|author=Orbán János|title=Református Kollégium, Kolozsvár|work=Műemlékek|publisher=www.transindex.ro|accesdate=2010-06-27 }}</ref>
 
==Híres tanárai==
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„Az öreg épülethez annyi, évekig itt élt kiváló ember emléke fűződik, hogy ha ezt a házat minden arra méltó egykori lakója után külön jelölnők meg, akkor több emlékktáblája lenne, mint ablaka.”<br />Kelemen Lajos}}
[[Apáczai Csere János]] filozófus, pedagógus (1625–1659), [[Áprily Lajos]] (1887–1967), [[Bardócz György]] (18. század)), [[Cornides Dániel]] (1732–1787), [[Ifjabb Csepregi Turkovitz Mihály|Csepregi Turkovitz Mihály]] (?–1698), [[Csernátoni Pál]] (?–1679), [[Csomos János]] (18. század), [[Debreczeni József (tanár)|Debreczeni József]] (1844–1883), [[Csűry Bálint]] (1886–1941), [[Fekete Mihály (tanár)|Fekete Mihály]] (1820–1871), [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] író, irodalomtörténész, [[Jancsó Elemér]] irodalomtörténész (1905–1971), [[Jékely Zoltán]] költő, [[Huszty András]], [[Kovács Dezső (író)|Kovács Dezső]] (1866–1935), [[Kuncz Aladár]] író, [[László Dezső (egyházi író)|László Dezső]], [[Méhes Sámuel]], az Erdélyi Híradó szerkesztője (1785–1852), [[Miklós Viktor (szerkesztő)|Miklós Viktor]] (1888-1966) szótárszerkesztő, [[Nagy Géza (művelődésszervező)|Nagy Géza]] művelődésszervező, műfordító (1914–1981), [[Pap Mihály]] (1737–1812), [[Porcsalmi András]] (1617–1681), [[Pataki István (tanár)|Pataki István]] (1640–1693), [[I. Apafi Mihály]] nevelője, [[Pataki Sámuel (orvos, 1765–1824)|Pataki Sámuel]] orvos (1765–1824), [[Sárkány Lajos]] (1860–?), [[Seprődi János]] muzikológus, népdalgyűjtő, [[Szabó Sámuel]] (1756–1856), [[Szatmárnémethi Mihály]], [[Szilágyi Ferenc (történész)|Szilágyi Ferenc]] történész (1797–1876), [[Tavaszy Sándor]] teológiai tanár, [[Tárcza Bertalan]] az Erdélyi Dalos Szövetség elnöke, [[Török István]], [[Tulogdy János]] földrajztudós (1891–1979), [[Vetési László (szociográfus)|Vetési László]] szociográfus.
 
==Híres diákjai==
63. sor:
* '''Ferenczi 1896:''' Ferenczi Zoltán: ''[http://mek.oszk.hu/07800/07852/07852.doc A kolozsvári nyomdászat története.]'' Kolozsvár: Kolozsvári Keresk. és Iparkamara. 1896
* '''Gaal 1992:''' [[Gaal György (irodalomtörténész)|Gaal György]]: ''Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz.'' Kolozsvár: Korunk. 1992.
* '''Gaal 2005:''' Gaal György: [http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=70 Házak és emberek a Farkas utcai templom vonzáskörében.] In: ''Művelődés.'' 2005. március
* '''Kelemen 1982:''' [[Kelemen Lajos (történész)|Kelemen Lajos]]: Kolozsvár építészeti és műemlékei a XIX. század közepéig. In: ''Művészettörténeti tanulmányok, II. kötet.'' Bukarest: Kriterion. 1982
* '''Kolozsvár 2001:''' Dáné Tibor Kálmán et. al. szerk., ''[http://mek.oszk.hu/02600/02659/ Kolozsvár 1000 éve. A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai.]'', Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973-8231-14-0
* '''Kolozsvári 2007:''' {{CitLib | aut = Kolozsvári József | tit = A Világítótorony | subtit = A Kolozsvári Református Kollégium és Leánygimnázium története | loc = Kolozsvár | red = Stúdium | ann = 2007 | isbn = 978 973 643 145 6}}* '''RefKoll:''' [http://www.kollegium.ro/ Kolozsvári Református Kollégium honlapja.]
* '''Sipos 1991:''' Sipos Gábor: ''[http://mek.oszk.hu/03200/03245/03245.htm A kolozsvári Református Kollégium Könyvtára a XVII. században.]'' Szeged: Scriptum Kft. 1991.
* '''Sipos 2000:''' Sipos Gábor: ''[http://mek.oszk.hu/04000/04061/04061.htm Az Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása: 1668-1713-(1736)]'' Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Ref. Egyházkerület. 2000. ([[Erdélyi Tudományos Füzetek]] 230.) ISBN 973-8231-00-0
* '''Tolnay 1941:''' Tolnay Gábor: [http://epa.oszk.hu/00000/00021/00207/pdf/MKSZ_EPA00021_1941_65_04_363-373.pdf Két erdélyi könyvkötő a XVII. század első felében (Szent Györgyi Mihály és Compactor Farkas).] In: ''Magyar Könyvszemle.'' 1941. 65. évf. 3. foly. 4. sz.