„Forbes” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''Forbes''' amerikai kiadó és média vállalat, melynek legjelentősebb publicisztikája a kéthetente megjelenő '''Forbes magazin''', mely a legrégebbi nemzeti üzleti magazin Amerikában. 2007-ben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját. A Forbes az iparág egyik legnagyobb és legsikeresebb családi vállalkozása, mely a múlt években tovább bővült: Forbes.com, Forbes Konferencia Csoport, Forbes Egyéni Média, Amerikai Örökség.
Forbes után szabadon: „A kapitalizmus jó!”. A magazin jeligéje a „Tőkés (kapitalista) eszköz”, legfőbb vetélytársai a nemzeti üzleti magazin kategóriában a „Fortune” (Vagyon) és a
== Forbes magazin adatok ==
15. sor:
'''1904-1929:''' Az ígéretes lehetőség hiányában Forbes munkába áll a New York-i „Jorunal of Commerse and Commercial Bulletin” című divatáru ipari kereskedelmi lapnál, ahol megvillantja tehetségét és szokatlan módon írja jelentéseit az üzleti hírekről, a személyeskedése meghozza a várt hírnevet. Egy londoni lap ajánl neki munkát, melyet azzal a feltétellel fogad el, hogy ő lehet a „Journal of Commerece” pénzügyi szerkesztője. Az új feladatokkal együtt lehetősége nyílt egy komolyabb szerkesztői állás betöltésére, majd hamarosan egy másik rivális újságban - „New York American” – is publikálhatott, mivel William Randolph Hears egy jobb üzleti oldalt szeretett volna újságában. A Hearst-író Forbes egyre nagyobb olvasóközönségre, ismeretségre és publicisztikai hatalomra tett szert és korának legjelentősebb üzleti újságírójává lépett elő. Bár igen jól keresett (Hears mai értelemben véve, több, mint évi $185.000-t fizetett), Forbes 1917 szeptemberében úgy dönt elhagyja a lapot és a még korábban különálló kategóriaként nem létező üzleti lapot, saját publicisztikát indít. A Hearst-nél továbbra is publikált egy rovatot és ennek biztos bevételéből illetve korábbi riporteri munkája során megismert üzletemberektől kapott hitelből megalapítja a „Forbes” magazint, melynek profilja a „doers and doings” Amerika üzleti növekedése lett. A lap kéthetente jelent meg és 15cent-ért lehetett megvásárolni, többnyire az egész lapot B.C. maga szerkesztette és egy szokatlan kombinációt állított elő, gúnyos prózában publikálta a siker történeteket a cégek morális viselkedését a bizonyítható korrupt kizsákmányoló magatartást. Az 1920-as évek elején a magazin önmagát teszi népszerűvé leleplező cikkeivel melyekben konkrét számadatok és terméktulajdonságok jelennek meg. 1929 októberében figyelmezteti olvasóit, hogy ne halmozzanak föl adósságokat és ne tegyenek spekulatív befektetéseket, de a gazdasági világválság elkerülhetetlen volt. 1929. október 24-én, megkezdődött a részvénypiaci recesszió is, majd a bank válság. A Forbes magazinra is nehéz idők jártak, így B.C. a Hearst-nál folytatta a publikálást, hogy saját kiadványát életben tudja tartani.
'''1929-1945:''' Nem a válság volt az egyetlen oka a Forbes magazin problémáinak. 1929-ben és 1930-ban két új versenytárs jelent meg a piacon, a
'''1945-1964:''' A második világháború után a Forbes magazin számára is megkezdődött a fellendülés. A „Bronze Star” és a „Purple Heart” díjak megnyerése után, B.C. második legidősebb fia, Malcolm kezdte átszervezni a magazint, ragaszkodott a saját személyzethez, majd leépítette B.C. bennfentes állományát, akik szívességből élvezték a szolgáltatások egy részét. Ezáltal jövedelmezőbb befektetőket szereztek, majd létrehozták a Forbes Befektetők Tanácsadó Intézetét, mely 1950-ben évi nettó 51.000 dollár nyereséget termelt. 1948-ban Malcolm elindítja az elsőosztályú amerikai vállalatok listáját, mely jövedelmező hirdetési eszközként is szolgált, ami ellensúlyozta Malcolm kudarcra ítélt ötleteit, pl. drága papír és tinta használata, luxus minőségű nyomtatás.
1954-ben B.C. Forbes halála után a magazin tulajdonjoga 4 részre oszlik a négy testvér között és a magazin ismét elkezd fakulni, nincs aki felvegye a versenyt a
== Források ==
|