„Csécsi János (tanár, 1689–1769)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Csécsi János''' (Tsétsi János) ([[Gönc]], [[1689]]. [[június 11.]] – [[Sárospatak]], [[1769]]. [[június 1.]]) sárospataki tanár.
 
==Élete==
 
[[Idősebb Csécsi János]] és Rajczy Klára fia volt, Göncön született, hol atyja akkor az elűzött sárospataki iskolával tartózkodott; iskoláit [[Kassa|Kassán]] és Sárospatakon végezte; az akadémiai pályára [[1703]]-ban mozdították elő. [[1707]]-ben a syntaxisszintaxis osztálya bízatott vezetésére; [[1709]]-ben külföldi akadémiák látogatására indult és leginkább [[Franeker]] sés [[Utrecht]] iskoláiban a hittant és bölcseletet hallgatta. [[1710]]-ben meglátogatta a [[herderwick]]i akadémiát; ez év [[június 29.]]-én áthajózott [[Anglia|Angliába]] sés a két főegyetem megvizsgálása után visszatért Utrechtbe. Még azon év szeptember havában megindult és bejárta egész [[Németország]]ot és [[Heidelberg]]ben előadásokat is hallgatott; folytatta utját [[Svájc]]ba, meglátogatta a [[zürich]]i, [[bern]]i sés [[genf]]i főiskolákat; utazott [[Olaszország|Olasz]]- és [[Franciaország]]ban is, de a háború miatt nem mehetett messze, tehát visszatért és Utrechtben három hónapot töltött. [[1711]] júliusában hagyta el az ottani iskolát és Amszterdamban egy évet és egy hónapot töltött, holahol néhány földiének a geographiából adott leckét. [[1712]]. [[augusztus 2.]]-án visszatért hazájába sés [[október 13.]]-án Sárospatakra érkezett. [[1713]]. [[február 20.]]-án atyja tanszékét elfoglalta s egyháztörténetet, [[görög nyelv]]et, héber régiségeket, a [[René Descartes|Descartes]]i bölcselet elveit, természet- s mennyiségtant stb. tanított. Negyven külön tudományszakkal vagy iskolai tantárggyal foglalkozott egy maga nyilván és magánosan. [[1717]] eleje óta maga egyedül tanított minden társ nélkül és ez kedvező körülmény volt a megférhetetlenre nézve; még azon év [[október 31.]]-án a [[reformáció]] százados ünnepén beszédet tartott. [[1719]]. [[március 30.]]-án akarata ellenére tiszti társúl adatott mellé [[Nagymihályi Szomoló Gergely]] s vége lett az iskola nyugalmának. Az iskolai tanuló ifjuság két pártra szakadt és birokra kerülvén a dolog, a Csécsi pártja [[1722]]. [[december 11.]]-én Nagymihályi pártosait tanárostól együtt kiverte az iskolából. Emez izetlen diákháborúnak királyi komissió vetett véget, mely [[1723]]-ban kinevezve, [[1725]]. [[május 5.]]-én bevégezte működését és visszaállította a csendet egy időre. De az ifjak később ujra kikeseredvén egymás ellen, [[1734]]. [[április 6.]]-án kelt királyi parancs mindkét tanárral elhagyatá székét. Csécsi magányba lépni kényszerülvén, Sárospatakon az elővárosban küzdötte le hátralevő napjait.
 
==Munkái==
 
1.* Oratio de calumnia. Leutsoviae, 1719.
2.* Oratio seculo altero reformationis jubilaeo habita die XXXI. octob. 1717. Tiguri, (1720.)
 
3.* Aphorismi, in quibus antiquitates veterum hebreorum brevissime exhibentur. Bernae, 1726.
2. Oratio seculo altero reformationis jubilaeo habita die XXXI. octob. 1717. Tiguri, (1720.)
4.* Praefatio hungarica, apologiae Juelli per Joannem Tussai in linguam hungaricam translatae praemissa. 1748.
 
5.* Ifjabb Tsétsi János Havi Krónikája a Rákóczi-háború történeteiről 1703–1709. (Latin nyelven. Közli Thaly Kálmán a Monumenta Hung. Hist. II. oszt. Irók XXVII. kötet 256–396. l.)
3. Aphorismi, in quibus antiquitates veterum hebreorum brevissime exhibentur. Bernae, 1726.
 
4. Praefatio hungarica, apologiae Juelli per Joannem Tussai in linguam hungaricam translatae praemissa. 1748.
 
5. Ifjabb Tsétsi János Havi Krónikája a Rákóczi-háború történeteiről 1703–1709. (Latin nyelven. Közli Thaly Kálmán a Monumenta Hung. Hist. II. oszt. Irók XXVII. kötet 256–396. l.)
 
Geográfiája, Vécsei Pataki István fordításában és neve alatt az első magyar nyelven kiadott földrajzi mű.