'''Csécsi János''' (Tsétsi János) ([[Gönc]], [[1689]]. [[június 11.]] – [[Sárospatak]], [[1769]]. [[június 1.]]) sárospataki tanár.
==Élete==
[[Idősebb Csécsi János]] és Rajczy Klára fia volt, Göncön született, hol atyja akkor az elűzött sárospataki iskolával tartózkodott; iskoláit [[Kassa|Kassán]] és Sárospatakon végezte; az akadémiai pályára [[1703]]-ban mozdították elő. [[1707]]-ben a syntaxisszintaxis osztálya bízatott vezetésére; [[1709]]-ben külföldi akadémiák látogatására indult és leginkább [[Franeker]] sés [[Utrecht]] iskoláiban a hittant és bölcseletet hallgatta. [[1710]]-ben meglátogatta a [[herderwick]]i akadémiát; ez év [[június 29.]]-én áthajózott [[Anglia|Angliába]] sés a két főegyetem megvizsgálása után visszatért Utrechtbe. Még azon év szeptember havában megindult és bejárta egész [[Németország]]ot és [[Heidelberg]]ben előadásokat is hallgatott; folytatta utját [[Svájc]]ba, meglátogatta a [[zürich]]i, [[bern]]i sés [[genf]]i főiskolákat; utazott [[Olaszország|Olasz]]- és [[Franciaország]]ban is, de a háború miatt nem mehetett messze, tehát visszatért és Utrechtben három hónapot töltött. [[1711]] júliusában hagyta el az ottani iskolát és Amszterdamban egy évet és egy hónapot töltött, holahol néhány földiének a geographiából adott leckét. [[1712]]. [[augusztus 2.]]-án visszatért hazájába sés [[október 13.]]-án Sárospatakra érkezett. [[1713]]. [[február 20.]]-án atyja tanszékét elfoglalta s egyháztörténetet, [[görög nyelv]]et, héber régiségeket, a [[René Descartes|Descartes]]i bölcselet elveit, természet- s mennyiségtant stb. tanított. Negyven külön tudományszakkal vagy iskolai tantárggyal foglalkozott egy maga nyilván és magánosan. [[1717]] eleje óta maga egyedül tanított minden társ nélkül és ez kedvező körülmény volt a megférhetetlenre nézve; még azon év [[október 31.]]-án a [[reformáció]] százados ünnepén beszédet tartott. [[1719]]. [[március 30.]]-án akarata ellenére tiszti társúl adatott mellé [[Nagymihályi Szomoló Gergely]] s vége lett az iskola nyugalmának. Az iskolai tanuló ifjuság két pártra szakadt és birokra kerülvén a dolog, a Csécsi pártja [[1722]]. [[december 11.]]-én Nagymihályi pártosait tanárostól együtt kiverte az iskolából. Emez izetlen diákháborúnak királyi komissió vetett véget, mely [[1723]]-ban kinevezve, [[1725]]. [[május 5.]]-én bevégezte működését és visszaállította a csendet egy időre. De az ifjak később ujra kikeseredvén egymás ellen, [[1734]]. [[április 6.]]-án kelt királyi parancs mindkét tanárral elhagyatá székét. Csécsi magányba lépni kényszerülvén, Sárospatakon az elővárosban küzdötte le hátralevő napjait.
==Munkái==
1.* Oratio de calumnia. Leutsoviae, 1719.
2.* Oratio seculo altero reformationis jubilaeo habita die XXXI. octob. 1717. Tiguri, (1720.) ▼
3.* Aphorismi, in quibus antiquitates veterum hebreorum brevissime exhibentur. Bernae, 1726. ▼
▲2. Oratio seculo altero reformationis jubilaeo habita die XXXI. octob. 1717. Tiguri, (1720.)
4.* Praefatio hungarica, apologiae Juelli per Joannem Tussai in linguam hungaricam translatae praemissa. 1748. ▼
5.* Ifjabb Tsétsi János Havi Krónikája a Rákóczi-háború történeteiről 1703–1709. (Latin nyelven. Közli Thaly Kálmán a Monumenta Hung. Hist. II. oszt. Irók XXVII. kötet 256–396. l.) ▼
▲3. Aphorismi, in quibus antiquitates veterum hebreorum brevissime exhibentur. Bernae, 1726.
▲4. Praefatio hungarica, apologiae Juelli per Joannem Tussai in linguam hungaricam translatae praemissa. 1748.
▲5. Ifjabb Tsétsi János Havi Krónikája a Rákóczi-háború történeteiről 1703–1709. (Latin nyelven. Közli Thaly Kálmán a Monumenta Hung. Hist. II. oszt. Irók XXVII. kötet 256–396. l.)
Geográfiája, Vécsei Pataki István fordításában és neve alatt az első magyar nyelven kiadott földrajzi mű.
|