„Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
37. sor:
== Család, tanulmányok, politika ==
Régi [[arisztokrácia|arisztokrata]] család sarjaként, a [[Szabolcs vármegye]]i [[Baktalórántháza|Nyírbaktán]] látta meg a napvilágot. Édesapja, [[Károlyi Tibor (politikus)|Károlyi Tibor]] (1843–1904), a [[kiegyezés]] után politikusként tevékenykedett: az [[1870-es évek]]től [[Szabadelvű Párt|szabadelvű]] képviselőként, majd titkos tanácsosként működött, [[1898]]–[[1900]] között pedig a [[főrendiház]] elnökének tisztét töltötte be. Édesanyja Degenfeld-Schomburg Emma grófnő (1844–1901) volt. 1894. október 20-án feleségül vette unokahúgát, Károlyi Melindát, [[Károlyi István (politikus, 1845–1907)|Károlyi István]] leányát.<ref>[http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al906_11b/11.htm Magyar Országgyűlési Almanach, 1906–1911]</ref>
Az ifjú Károlyi a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|budapesti Piarista Gimnázium]] elvégzése után a fővárosi állam- és [[jog]]tudományi karra járt. Ezt követően a [[bonn]]i és a [[berlin]]i tudományegyetemeken volt hallgató. Hazatérése után, [[1905]]-ben a felsőház tagjaként bekapcsolódott a politikai életbe. [[1906]]–[[1910]]-ig [[Arad vármegye]], valamint [[Arad]] város [[Ispán|főispánja]] volt, majd [[1910]] után visszavonult a politikától és a család több ezer holdas [[Arad]] vármegyei birtokain gazdálkodott. [[1915]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagjává választották.
| |||