„Koppenhágai interpretáció” változatai közötti eltérés

A 20. század elején – a mikrovilágban -– végzett fizikai kísérletek vezettek a jelenség felfedezéséhez, amelyet nem lehetett megjósolni a klasszikus fizika alapján. Új modellek, teóriák keletkeztek, amelyek igen pontosan leírták, megjósolták igen pontosan ezeket a mikrovilágbeli történéseket. A mikrovilágbeli történések leírását nem lehetett könnyen összeegyeztetni a makrovilágbeli történésekkel. Ezek a jóslatok gyakran ellentétesek voltak a megfigyelők ösztönös megérzésével, és zavart keltettkeltettek a megfigyelőknélmegfigyelőkben. A koppenhágai értelmezés egyfajta kísérlet arra, hogy megmagyarázza a kísérleteket és azok matematikai leírását.

[[Niels Bohr]] és [[Werner Heisenberg]] 1927 körüli koppenhágai[[koppenhága]]i együttműködésének eredményeként keletkeztek olyan kísérletek, elméletek és matematikai formulák, amelyek megalapozták a kvantummechanikát. [[Max Planck]], [[Albert Einstein]] és [[Bohr]] korai munkáibanmunkáikban feltételezték, hogy az energia diszkrét mennyiségekben terjed, azért, hogy elkerüljék a klasszikus fizikával való ütközést. Bohr és Heisenberg megalkották az energiaszemlélet új világát, amely sem a klasszikus fizika részecske felfogásávalrészecskefelfogásával, sem a klasszikus fizika hullámelméletével nem egyezik. Az elemi részecskék így már megjósolható tulajdonságokat mutattak több kísérlet során. Másrészt bizonyos körülmények között igen bizonytalanná váltak, például ha valaki megkísérelt egyegyszerű egyedifizikai röppályátapparátussal próbált meghatározni egyszerűegy fizikaiegyedi apparátussalröppályát.

Az új elméleteket laboratóriumi kísérletek inspirálták, és figyelembe vették az anyag mind részecske-, mind hullámpedig természetéthullámtermészetét. Az egyik – Heisenbergtől származó – következtetés szerint egy részecske helyzetét az határozza meg, hogy milyen pontosan ismerjük impulzusmomentumát ([[perdület]]ét) és vice-versafordítva. Néhány fizikus arra a következtetése jutott, hogy egy mikroszkopikus emberi megfigyelés megváltoztatja magát a valós eseményt.

A koppenhágai interpretációnak nincs definitív meghatározása, mivel több tudós és filozófus által kidolgozott értelmezést takar, amelyek a 20. század második negyedében keletkeztek. Ezért több elmélet is létezik, amelyeket a „Koppenhágai értelmezés”-nek hívnak. Asher Peres jegyezte meg, hogy különböző szerzők számos, néha egymással ellentétes szemléletet publikáltak „Koppenhágai értelmezés” néven, különböző szerzőktől.