„Bárd (heraldika)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A bárd nem szabadkőműves jelkép.
17. sor:
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
A '''bárd''' szekerceszerű, gyalogos vágó-döfő rúdfegyver. A közelharcban használták. A címertanban a [[címerkép]]ek közé
tartozó [[heraldika]]i jelkép. Bárd Szent László király [[attribútum]]a, ezzel fakaszt vizet a sziklából. A [[Szabadkőművesség|szabadkőműves]]
jelképrendszerben a balta a tudat megnyilvánulásának, a legfelsőbb beavatásnak a jelképe.
== Bárd ==
A ''bárd'' az egyik oldalon fejszeszerű, a másikon részben hegyes, részben kampószerű nyúlvánnyal van ellátva. A [[címer]]eken különféle változatai láthatók. A 14. század második felétől használtak ún. ''kalapácsbárdokat''. Ezek csúcsos végű zárópengével voltak ellátva, mely hatásosnak bizonyult a lemezpáncél áttörésénél. A hosszabb nyelűek a bárdok, a rövidebb nyelűek a szekercék. A 14. század végén a bárdokból, baltákból fejlődött ki a ''csákányfokos'', mely a lemezpáncél és a nehéz [[sisak (heraldika)|sisakok]] áttörésére szolgált. A ''balták'' foka egyre inkább megnyúlt, az éllap helyén a tüske vált hangsúlyossá. A 14. században jellegzetes formája a madárcsőrre emlékeztető kissé ívelt, tüskés csákány. A foknak nem volt külön harci szerepe, súlyával az ütés erejét növelte. Elsősorban a lovasság használta.