„Perényi Imre (nádor)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1519-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
Ineuw (vitalap | szerkesztései)
a wikified a link
17. sor:
'''Perényi (III.) Imre''' (? – ?, [[1519]]. február 5, latinosan ''Emericus Perenius'') a [[Magyar Királyság]] [[nádor]]a – [[Geréb Péter]]t követve – [[1504]] és [[1519]] között. Apja [[Perényi István (tárnokmester)|Perényi István]] tárnokmester, anyja Újlaki Orsolya, [[Újlaki Miklós]] macsói bán, [[erdélyi vajda]] és bosnyák király leánya. Első felesége [[Báthori Magdolna]], tőle született fiai a [[Mohács]]nál elesett [[Perényi Ferenc (püspök)|Perényi Ferenc]] váradi püspök és az [[1526]] után nagy szerepet játszó [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]]. Második felesége Geréb Péter nádor özvegye, [[Kanizsai Dorottya]], aki Imre halála után az árván maradt, nagykorúsághoz közelítő gyermekek nevelőanyja lett.
 
Nagybátyja, [[Perényi János]] zempléni [[ispán]] az [[I. Ulászló magyar király|I. Ulászlót]] megválasztó és az országba hívó főnemesek között volt. Apja, István tárnokmester ugyan közeledett a Hunyadiakhoz, de [[1471]]-ben [[I. Mátyás magyar király|I. Mátyás]] ellen fordult és Kázmér lengyel herceget támogatta. Mátyás ezért birtokvesztésre ítélte, de az elkobozott birtokokat még ő visszaadta Imrének. [[1498]]-tól [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] [[asztalnokmester|főasztalnokmestere]]e.
 
[[1502]]-ben [[Candale-i Anna magyar királyné|Candale-i Anna]] fogadására II. Ulászló főúri delegációt küldött a határra, amelynek vezetője volt. A királyné a továbbiakban is támogatta őt, valószínűleg jó benyomást tett rá. [[1504]]-ben a királyné és [[Szatmáry György]] kancellár segítségével nádor lett, mely funkciójában az úgynevezett „udvari párt” egyik vezetője. Ugyanebben az évben – jó egy éven keresztül – jegyese volt [[Jagelló Anna magyar királyné|Jagelló Annának]] Ulászló óhajából. Az [[1505]]-ös [[országgyűlés]]en ellenezte az idegen uralkodók választását eltiltó határozatot, a [[rákosi végzés]]t, bár később politikai megfontolásból aláírta. [[1506]]-ban a királyné koraszülés következtében elhunyt, II. Ulászló kedélybeteggé vált, és az elhanyagolt kormányzati feladatokat nagyrészt Szatmáry és Perényi végezték el. Ekkor kapja [[Füzér (település)|Füzér]] várát és tartozékait a királytól. [[1509]]-ben teljhatalmú kormányzó a király távollétében. A [[I. János magyar király|Szapolyai János]] köré szerveződő köznemesi ellenállást ezidőben sikerrel tompította.