|
A '''komparatív előnyök''' a [[nemzetközi gazdaságtan]] és a kereskedelem legfontosabb fogalmai közé tartoznak. Ha egy országnak egy [[termék]] előállításában komparatív előnye van egy másik országgal szemben, akkor a terméket ez az ország fogja előállítani, és egy részét saját gazdaságán belül felhasználni, más részét pedig [[export]]álni. A másik országnak ugyanekkor komparatív hátránya van; ebből kifolyólag nem lesz érdemes gyártania az adott terméket.
== Példa: IlókPéter és Mihók kereskedik ==
IlókPéter és Mihók az Óperenciás-tengeren túl élnek. Lakóhelyük legfőbb hátránya, hogy mindentől nagyon távol van, így a számukra szükséges dolgokat maguknak kell megtermelniük, továbbá amit megtermeltek, nem adhatják el másoknak. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy csupán két [[javak|jószágot]] „fogyasztanak”: almát és ruhát (ez utóbbit persze úgy, hogy hordják). Képességeik azonban eltérőek, IlóknakPéternek például nem kell annyi órát dolgoznia egy alma előállításához, mint Mihóknak. (Az alma „előállítása” nyilván a fák gondozását, a gyümölcsök leszedését stb. jelenti.)
Azt, hogy egy kilogramm alma, illetve egy darab ruha előállításához hány percet kell dolgozniuk, az alábbi táblázat tartalmazza:
|}
Látható, hogy IlókPéter mind az almát, mind a ruhát kevesebb idő befektetésével tudja előállítani, vagyis ''hatékonyabban.'' Másképpen megfogalmazva: IlóknakPéternek mind a ruha, mind az alma vonatkozásában ''abszolút előnye'' van Mihókkal szemben.
Tegyük fel, hogy IlókPéter napi 400 percet kíván dolgozni. (Egy nap ugyebár 1440 perc.) Továbbá megfelezi az idejét: 200 percet tölt ruhagyártással, és 200-at almatermesztéssel. Ekkor 200 / 100 = 2 ruhát és 200 / 25 = 8 kiló almát állít elő. Persze Mihóknak sem érdemes elhenyélni az időt: ő kevésbé hatékony, ezért kénytelen többet, mondjuk 1200 percet munkálkodni, és szintén fele-fele arányban „gyárt” almát, illetve ruhát. 600 / 300 = 2 ruha és 600 / 50 = 12 kiló alma lesz a teljesítménye. IlókPéter és Mihók egy nap folyamán összesen 4 ruhát és 20 kilogramm almát állít elő.
Kérdés, hogy nem volna-e érdemesebb lemondania IlóknakPéternek annak a jószágnak a termeléséről, amit ''relatíve'' kevésbé hatékonyan állít elő. Amíg Mihók egy darab ruhát gyárt, addig Ilók pontosan hármat; amíg Mihók egy kiló almát termel, addig IlókPéter kettőt. A ruhagyártásban tehát IlóknakPéternek ''relatív előnye'' van Mihókkal szemben az almatermeléshez képest. Nézzük most meg azt az esetet, amikor IlókPéter csak ruhát állít elő, az almatermelésről pedig lemond, azt teljes egészében Mihók végzi. Ekkor az összes előállított ruhamennyiség 400 / 100 = 4 darab, az almamennyiség pedig 1200 / 50 = 24 kiló.
Látszik, hogy IlóknakPéternek és Mihóknak a relatív előnyök alapján célszerűbb megosztania a termelést egymás között, ekkor ugyanannyi ruha, de néggyel több kiló alma jön létre, mint a másik esetben. ''A komparatív előnyök nem az abszolút, hanem a relatív előnyökből származnak.'' IlókPéter a ruha, Mihók az alma „gyártásában” rendelkezik komparatív előnnyel.
Előfordulhat még, hogy IlókPéter és Mihók [[Ár (gazdaság)|árakat]] vezet be az almára és a ruhára, és ennek alapján cserélgetik őket egymás között. A komparatív előnyök persze ekkor is változatlanok maradnak; az alma és a ruha ára pedig külön-külön [[piaci egyensúly|egyensúlyba]] fog kerülni. Sőt, még azt is elmondhatjuk, hogy a ruha és az alma ''árának aránya'' meg fog egyezni a relatív hatékonyságaik arányával: 3 lesz a 2-höz.
IlókPéter és Mihók helyébe éppenséggel országokat is képzelhetnénk. Ráadásul a [[modell (tudomány)|modell]] kiterjeszthető kettőnél több termékre is: ekkor is mindig lesz egy vagy több olyan termék, amit az egyik, és egy vagy több olyan, amit a másik országnak érdemes előállítania. Viszont abban az országban, amelyiknek a másikhoz képest több termékből van abszolút hátránya, alacsonyabbak lesznek a bérek. Így azonban még mindig jobban járnak az ország lakói, mint abban az esetben, ha nem a komparatív előnyök elve alapján kereskednének, hanem minden jószágot maguk próbálnának megtermelni.
== A modell története ==
|
