„II. Apafi Mihály” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Apafinak nem volt utódja Thököly, 1690-ben csak közjáték volt Thököly fejedelemmé választása |
kieg |
||
28. sor:
[[Kép:apafi-cimer.jpg|60px|bélyegkép|Az Apafiak címere]]
[[Kép:Apafy mihaly sirhelye farkasutcaireformatustemplom.jpg|II. Apafi Mihály sírhelye a kolozsvári Farkas utcai református templomban|thumb|right|200px]]▼
Apanagyfalvi '''II. Apafi Mihály''' ([[Gyulafehérvár]], [[1676]]. [[október 13.]] – [[Bécs]], [[1713]]. [[február 1.]]) erdélyi fejedelem. Több alkalommal tényleges fejedelem, de a politikában fiatal kora miatt nem vett részt. Erdélyben a [[Diploma Leopoldinum]] nagykorúságáig ''guberniumot'' (kormányzóságot) vezetett be, de egy időben nagykorúvá válásával [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] Bécsbe internálta. A gubernium így fennmaradt, 1701-ben lemondott a fejedelmi rangról, ennek fejében évenkénti kegydíjat (életjáradékot) kapott, majd birodalmi hercegi címet. 1713-ban meghalt.
==Élete==
=== Társuralkodó ===
[[1676]]. [[október 13.|október 13]]-án született Gyulafehérváron [[I. Apafi Mihály]] és [[Bornemissza Anna]] fiaként. Testvérei közül egyedüliként élte meg a felnőttkort. Még apja életében, [[1681]]. [[június 10.|június 10]]-én erdélyi fejedelemmé választották, azzal a feltétellel, hogy húszéves korában veheti át a hatalmat. Korai fejedelemmé választásának oka az öröklés biztosítása volt, és ezt a választást [[
1683-ban I. Apafi még a [[Bécs]]et ostromló török sereget segíti kényszerből, azonban Bécs felszabadítása után a császári hadsereg ellentámadásba lendült és évekig tartó sikersorozatot kezdett meg. 1686-ban Buda visszafoglalására is sor került, ugyanekkor, júniusban a Haller-diplomával Erdély formális függőségbe került Lipóttól. Az okiratban azonban Lipót elismerte II. Apafi Mihály örökösödési jogát. A Magyarországi hadjáraton részt vevő császári sereg ezután Erdélybe vonult telelni. Ebben a helyzetben feladták a korábbi életkorra vonatkozó feltételt és a Lipót által frissen elismert örökösödési joggal élve [[1687]]. szeptember 17-én beiktatták II. Apafi Mihályt a fejedelmi méltóságba. Ettől kezdve Erdély nem török adót és ajándékot, hanem német adót és katonatartást fizetett. A fejedelemség felesküdött a császárra és német helyőrségeket fogadott be, a pozsonyi országgyűlés pedig kimondta a Habsburgok örökös jogát Szent István koronájára, amit Lipót Erdéllyel együtt értett.
Erdély már hosszabb ideje súlyos gazdasági helyzetben volt, amit a mértéktelen katonai kiadások, a török és német adók, valamint a [[vasvári béke|vasvári békével]] elvesztett fontos területek okoztak elsősorban. Idősebb Apafi felesége 1688-as halála után egyre mélyebb depresszióba esett, majd 1690. április 15-én meghalt egy vadászaton szerzett meghűlés szövődményeiben.
[[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] [[1690]]-ben kiadta a [[Diploma Leopoldinum]]ot, Erdély közjogi helyzetét szabályozó okiratot, amelynek értelmében Erdély a Habsburg Birodalom része lett és évi 50 000 forint adó fizetésére kötelezték. A ''Diploma'' továbbá előírta, hogy II. Apafi nagykorúságáig a három nemzet tagjaiból kormányzót kell választani. Bécsben [[Erdélyi Udvari Kancellária|Erdélyi Udvari Kancelláriát]] állítottak fel. [[1691]]-ben a fogarasi országgyűlés [[Bánffy György (1661–1708)|Bánffy Györgyöt]] nevezte ki kormányzónak, akit [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] kancellár, [[Apor István]] kincstárnok és [[Bethlen Gergely (főkapitány)|Bethlen Gergely]] főgenerális segített a kancellária ügyeinek irányításában. II. Apafi Mihály örökölte atyja teológiai hajlamát. Ténylegesen nem uralkodott, sem része nem volt az uralkodásban. [[1694]] júniusában vette feleségül Bethlen Gergely leányát, [[Bethlen Katalin erdélyi fejedelemasszony|Bethlen Katalint]]. Ez a házasság azonban a császári udvar engedélye nélkül jött létre, emiatt Apafinak Bécsbe kellett költöznie. Később német-római birodalmi hercegi címet és 10 000 forint évi kegydíjat kapott, elcserélte erdélyi birtokait. [[1701]]-ben hivatalosan is lemondott a fejedelemségről. ▼
=== Fejedelem ===
Apafi [[1713]]. [[február 1.|február 1-jén]], 36 éves korában halt meg Bécsben. Felesége még 12 évi udvari sínylődés után, [[1725]]. [[január 2.|január 2]]-án követte őt. Koporsóját [[Almakerék]]re vitték, és a templom sekrestyéjében helyezték el. Feleségével együtt csak [[1790]]-ben tették sírboltba, majd [[1942]]. [[november 23.|november 23]]-án apjával együtt hamvait a [[kolozsvár]]i [[Farkas utcai református templom]]ban helyezték végső nyugalomra.▼
[[II. Szulejmán oszmán szultán|III. Szulejmán szultán]] [[Thököly Imre|Thököly Imrének]] adott athnamét idősebb Apafi halála után, azonban ezt a kinevezést már nem tudta hathatósan alátámasztani katonai erővel, hiszen Erdélyben ''de facto'' Lipót volt az úr. Az erdélyi rendek [[I. Lipót magyar király|I. Lipóttól]] kérték ifjabb Apafi fejedelemségének elismerését, hiszen az öröklési jogot már négy évvel korábban elismerte. Thököly török és tatár segédlettel [[augusztus 21.|augusztus 21]]-én [[Zernest|Zernyestnél]] megverte az erdélyi hadakat. Szeptember 25-én a keresztényszigeti gyűlésen egyhangúan fejedelemmé választották, de [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Lajos badeni őrgróf]] októberre kiszorította Erdélyből. Így mire [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] a Diploma Leopoldinummal Erdélybe ért, a krízisnek már vége is volt. II. Apafi Mihály kiáltványban tette közzé, hogy gyámjaiként [[I. Frigyes porosz király|III. Frigyes]] brandenburgi választófejedelmet és [[III. Vilmos angol király|Orániai Vilmost]] ismeri el. Mindkét uralkodó protestáns lévén reménykedhetett abban, hogy az unitárius fejedelmet támogatják majd a Német-római Birodalom ellenében.
▲[[I. Lipót magyar király|I. Lipót]]
=== Gubernium ===
II. Apafi ennek ellenére ténylegesen sosem uralkodhatott és része sem volt az uralkodásban. A kormányzót a rendek választották és Lipót szentesítette a kinevezést. Erdély „alkotmányos nemzetként” tért vissza Magyarországhoz, ahol érvényesek az elszakadás előtti és a fejedelmi korban hozott törvények is. „… a fejdelmi kort a török bukta után bármi erőfeszítéssel se lehetett volna fentartani.”<ref>Kővári László</ref>
Bánffy kormányzatára az „alkotmányszerű” jellemző, több megoldatlan probléma akadályozta az alkotmányosságot. Ezeket a Diploma Leopoldianum alapján Erdélynek magának kellett rendezni, ám ha ez nem történik meg, akkor az udvar rendelkezik bennük. A vallásszabadság és a nemzetiségi kérdés volt a két kényes probléma. A vallási és nemzeti kiegyezésben történtek lépések. Visszaállították a püspökségeket, annak ellenére, hogy a korábbi püspöki ingatlanok már szekularizálásra kerültek. Katolikus iskolákat alapítottak és megkapták a dézsmából is a részesedést. Azonban a szerzetesrendek visszaállítása akadályokba ütközött, mert Erdélybe nem akarták ismét beengedni a [[Jézus Társasága|jezsuitákat]], akiket végül az udvar engedett be Erdélybe.
A nemzetiségi kiegyezést a szászokkal kellett megejteni. Néhány törvény módosításával kezdődött, majd az adórendszer igazságosságát vitatókat kellett kielégíteni. A székely székek adómentességüket és adókedvezményeiket a katonáskodási kötelezettséggel magyarázták, így nem lehetett őket is megadóztatni. Végül az adókapuszámok módosításával érték el, hogy a szász és székely-magyar vidékek körülbelül azonos adót fizessenek. Ez fenn is állt addig, míg Lipót el nem törölte a kapuszámokat.
[[1694]] júniusában vette feleségül Bethlen Gergely leányát, [[Bethlen Katalin erdélyi fejedelemasszony|Bethlen Katalint]], valószínűleg Bánffy és Bethlen nyomására. Talán ezzel akarták elkerülni, hogy Bécs házasítsa ki idegen, esetleg katolikus feleséggel. Ez a házasság azonban a császári udvar engedélye nélkül jött létre, ennek ürügyén Apafit Bécsbe rendelték 1696-ban, abban az évben, amikor az eredeti fejedelemválasztás alapján elérte volna azt a kort, amelyben átvehette volna a fejedelmi trónt. Az angol és holland politika szívesen látta volna Erdély önállóságát, emellett érdekeik békét kívántak a Balkánon, ezért folytonosan szorgalmazták a békekötést a törökökkel. Egy olyan békét szerettek volna, amely garantálja Erdély önállóságát. Az erdélyi kormányzat azonban nem ismerte fel az angol és holland érdeklődésben rejlő lehetőségeket, míg Thököly igen és élénk kapcsolatokat épített ki ezekkel az udvarokkal. Lipót részéről félő volt, hogy Thököly ezúttal nem török, hanem angol, holland és francia segítséggel tör ismét az erdélyi trónra, ezért is a gubernium további lebegtetése lehetett a megoldás. Az 1688 óta zajló [[pfalzi örökösödési háború]] is a török háborúk lezárását és Erdély helyzetének rendezését kívánta. Ezért a bécsi udvar az egész Balkán elfoglalásának vágyálmát feladva tárgyalásokba kezdett az oszmánokkal. 1698-ban még a török békefeltételek közt is szerepelt ugyanez. De 1699-ben a [[karlócai béke]] már semmilyen kitételt nem tartalmazott Erdélyre vonatkozóan. II. Apafi Mihály kis ideig még várt, hogy a protestáns udvarok mit szólnak a békéhez, de amikor minden remény elveszett, 1701-ben lemondott a trónról.
=== Lemondása után ===
▲Később német-római birodalmi hercegi címet és 10 000 forint évi kegydíjat kapott, elcserélte erdélyi birtokait. Apafi [[1713]]. [[február 1.|február 1-jén]], 36 éves korában halt meg Bécsben. Felesége még 12 évi udvari sínylődés után, [[1725]]. [[január 2.|január 2]]-án követte őt. Koporsóját [[Almakerék]]re vitték, és a templom sekrestyéjében helyezték el. Feleségével együtt csak [[1790]]-ben tették sírboltba, majd [[1942]]. [[november 23.|november 23]]-án apjával együtt hamvait a [[kolozsvár]]i [[Farkas utcai református templom]]ban helyezték végső nyugalomra.
== Jegyzetek ===
{{források}}
== Forrás ==
▲[[Kép:Apafy mihaly sirhelye farkasutcaireformatustemplom.jpg|II. Apafi Mihály sírhelye a kolozsvári Farkas utcai református templomban|thumb|right|200px]]
*Királyok könyve Szerk.: Horváth Jenő. (ISBN 9632088948)
*Tavaszy Sándor: A két Apafi fejedelem Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadása Kolozsvár, 1943.
*Makkai László: Erdély története
*Kővári László: Erdély története, Kolozsvár, 1866
{{Erdélyi fejedelem
|előző=[[I. Apafi Mihály]]
|következő=[[Thököly Imre]]
|évek= [[1681]]–[[1690]]
}}
{{Erdélyi fejedelem
|előző=[[Thököly Imre]]|
|következő=gubernium
|évek= [[1690]]–[[1701]]|
}}
| |||