„Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Wikipédia:Kocsmafal_(helyesírás)&oldid=14350755, replaced: Nagy-Lengyelországi vajdaság → Nagy-lengyelországi vajdaság |
||
8. sor:
A Kr. e. 1. évezredben szétváltak az indoeurópai törzsek, és kialakult a [[Szláv népek|szlávok]] őshazája, amely - egyes nézetek szerint – a mai [[Lengyelország]] területére tehető. A Kr. e. 500-ból fennmaradt [[Biskupin]] közeli leletek ([[Poznań]] és [[Bydgoszcz]] között) fejlett földművelésre és szabályos településhálózatra mutatnak, ahol a lakosság száma ezer fő környékére tehető. A római korban erre vezetett a [[borostyánút]], ami fontos gazdasági szerepet játszott, összeköttetést teremtve [[Észak-Európa]] és a [[Földközi-tenger]] között.
A 4-6. században szétváltak a szláv törzsek is. Itt formálódtak a nyugati szlávság csoportjai: [[lechiták]] (a [[lengyelek]] ősei), elbai szlávok, [[pomeránok]] stb. Az [[Odera]] és [[Visztula]] közötti törzsekről elsőként 870 körül a ''Bajor geográfus'' tudósított.<ref>A városok listája a ''Descriptio civitatum et regionum ad septentrionalem plagam Danubii'' (A Duna északi oldalán fekvő városok és földek leírása) című jegyzetben, amely a 845. év táján [[Regensburg]]ban készült [[II. Lajos keleti frank király|Német Lajos]] császár számára. Ez tájékoztat az [[Elba|Elbától]] keletre és a [[Duna|Dunától]] északra évő népekről és törzsekről.</ref> A műben megadott adatok alapján a legjelentősebbeknek a glopeaniak tűnnek, akik - régészeti források alapján – [[Kujávia]], ill. a [[Nagy-
==Államalapítás==
|