„Kapuvári Gazdasági Vasút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
17. sor:
1949-ben felújították a pályákat, és december 20-án engedélyezték a Kapuvár-Kistölgyfa közötti közforgalom megindítását. A személyszállítást két E-sorozatú kocsival kezdték meg, melyeket teherkocsikból alakítottak át. A vonóeszköz az Orenstein & Koppel motormozdony volt. 1949. december 21-én, Sztálin 70. születésnapján ünnepélyesen nyitották meg a vonalat, különjáratokkal az erre az alkalomra elkészült "70-es kitérő"-ig. Ugyanezen évben már a répaszállítás is megindult. Két pályamesteri szakaszt szerveztek, Kapuváron és Fertődön. [[1950]]-ben már a vasúti menetrendben is szerepeltek a G.V. járatai a 350-es mezőben. A már említett szállítások mellé bekapcsolódott a kendergyár személy- és teherszállítása, a Fertõdi és Kistölgyfamajori Állami Gazdaságok személy, állat, műtrágya, építőanyag szállítása, a kapuvári, később a fertődi TÜZÉP anyagforgalma. Az akkor népes majorok diákjai, ügyintéző utasai pedig a személyszállítást éltették.
1950-ben az induló "cellulóz-program" keretében rendbe tették a Mekszikó-Nyárasmajor szakaszt, és megkezdték a nádszállítást Petőházára, majd [[Fertőszentmiklós]]ra. Mekszikónál visszaépítették a nagyvasút-kisvasút kereszteződést, melyet [[1947]]-ben szedtek fel. Közben a feleslegessé váló szakaszokat több helyen felbontották. A személyszállítás bővülése miatt [[1951]]-tõl új [[Bak (vasút)|Bak-kocsi]]kat is vásároltak, részben a megszüntetett alföldi kisvasutaktól.
A vontatásban megjelentek a Hoffer gyártmányú mozdonyok, majd a Magomobil kéthengeres, benzinüzemű mozdony. A gőzmozdonyok a gyenge sínek, a kis sugarú ívek valamint a vízvételi lehetõség hiánya miatt ezen a szakaszon nem váltak be. A két gőzöst [[1956]]-ban elszállították a kisvasútról. [[1953]] végére megérkeztek a 4 hengeres Csepel motorral felszerelt [[C–50|C50]]-es mozdonyok, melyek az utolsó üzemnapig megbízhatóan szolgálták a forgalmat. Egy 1953-as kormányhatározat alapján megindult a vasút fejlesztése. Új pályát építettek a kendergyárhoz, felújították a Kapuvár és [[Osli]] közötti pályát, új betonhidak épültek a [[Kis-Rába|Kis-Rábán]], a [[Répce|Répcén]] és az [[Ikva|Ikván]]. [[1959]]-re már [[Miklósmajor]]ig elkészült az új pálya. [[1962]]-re végeztek a Tőzeggyár-Fertőszentmiklós közötti vágányfelújítással. [[1963]]-ban elkészült a Kistölgyfa - Földvármajor - Gémesmajor szakasz, [[1964]]-re pedig a Nyárasmajor-[[Lászlómajor]] szakasz.
| |||