„Bahrein” változatai közötti eltérés

== Földrajz ==

[[Fájl:Bahrain Topography.png|thumb|left|150px|Bahrein domborzati térképe]]

=== Domborzat ===

Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb [[sziget]]ből álló ország felszíne sík, [[sivatag]]i éghajlatú. A jelentős [[artézi víz]]készletből eredő forrásai gazdag [[oázis]]okat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).

 

A [[Perzsa-öböl]] bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az [[asszírok]], a [[babiloniak]], a [[görögök]], a [[perzsák]], végül az [[arabok]], akiknek befolyására a szigetlakók felvették a muszlim vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a [[görögök]] Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név [[arab nyelv|arabul]] azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy [[édesvíz]]ű források vannak a sós vízzel körbevett területen.

=== Ókor ===

I. e. 2300 körül Bahrein a [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] (a mai [[Irak]]ban) és az Indus-völgyben (a mai [[Pakisztán]] és [[India]]) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a [[sumérok|sumér]] civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a [[Babiloni Birodalom]] része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték.

=== Nagyobb államok részeként ===

Bahrein [[629]]-ben tért át az [[iszlám]]ra. Addig a [[nesztoriánus]] kereszténység egyik központja volt. [[899]]-ben egy világvégét váró [[síita iszlám|iszmailita]] szekta, a [[karmaták]] lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően osztottak szét a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: [[adó]]t szedtek a [[bagdadi kalifátus]]tól, és 930-ban kirabolták [[Mekka|Mekkát]] és [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinát]], a szent [[Kába]] követ Bahreinbe vitték, és csak váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az [[Abbászidák]] legyőzték őket.

[[1521]]-ig, amikor a [[Portugália|portugálok]] meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában foglalta a mai [[Szaúd-Arábia]] keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket. E szigetek a mai Bahrein. A régió [[Baszra|Baszrától]] a [[Hormuzi-szoros]]ig és [[Omán]]ig terjedt. Ez volt az ''Iqlim al-Bahrayn'' (Bahrayn tartomány), lakói [[arabok]] voltak, a [[Bani 'Abdu l-Qays]] törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól [[1743]]-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott.

 

{{csonk-szakasz}}

 

[[Fájl:Modern Manama.jpg|thumb|right|[[Manama]] egy más nézetből]]

 

=== Alkotmány, államforma ===

 

== Gazdaság ==

=== Általános adatok ===

Olajipari ország. Az [[Öböl Menti Együttműködési Tanács]] (GCC) tagja. 2013-ban új pénznemet fog bevezetni a [[halídzsi]]t.

* Importtermékek: gépek és műszaki berendezések, élelmiszerek, vegyszerek.

* Főbb kereskedelmi partnerek: [[Szaúd-Arábia]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[Japán]], [[Németország]], [[Egyesült Királyság]], [[Franciaország]], [[India]], [[Dél-Korea]].

==== Az országra jellemző egyéb ágazatok ====

Az olajipari jövedelmekre alapozva a térség fontos kereskedelmi, pénzügyi, felsőoktatási központjává vált, de jelentős bevételei származnak a hajó- és légiforgalom tranzitilletékeiből, valamint a kisebb szigetek luxusszállóinak üdülővendég-forgalmából is.<ref>Probáld Ferenc: Bahrein. In: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Egyetemi és főiskolai tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Szerk.: Probáld Ferenc. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. 310-312.</ref>

== Kultúra ==

* Internethasználat: 21%

 

=== Oktatási rendszer ===

 

=== Kulturális intézmények ===

{{csonk-szakasz}}

 

 

=== Művészetek ===

== Sport ==

 

Az olimpiai játékokon eddig egyetlen érmet nyert az ország. A 2008-as pekingi játékokon az atléta [[Rashid Ramzi]] a férfi 1500 méter síkfutás aranyérmese lett, aranyérmét azonban a NOB később doppingvétség miatt elvette és két éves eltiltást szabott ki rá.

* ''Bővebben: [[Bahrein az olimpiai játékokon]]''

[[Kategória:Bahrein| ]]

[[Kategória:Szigetországok]]