Wikipédia

„Manzikerti csata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 780 szerkesztés
a Bot: en:Battle of Manzikert egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
8. sor:
|egyik fél=[[Bizánci Birodalom]]
|másik fél=[[Szeldzsuk törökök]]
|parancsnokok1=[[IV. Rómanosz bizánci császár|IV. Rómanosz]]<br />Niképhorosz Brüenniosz<br />Theodor Alüatész<br />Andronikosz Dukász
|parancsnokok2= [[Alp Arszlán]]
|erők1=kb. {{szám|40000}}
34. sor:
== Előkészületek ==
 
A császár érdekes módon nem kiváló hadvezérét, Niképhorosz Botaniatészt (a későbbi [[III. Niképhorosz bizánci császár|III. NiképhoroszNiképhoroszt]]t) válaszotta társául a hadvezetésben, hanem a nála sokkal kevésbé lojális Andronikosz Dukászt, régi ellenfelét. A hadsereg összesen körülbelül 40000 katonából állt: 5-5000 fő érkezett a Birodalom nyugati és keleti tartományaiból, emellett 500 [[francia nyelv]]ű zsoldos Roussel de Bailleul vezetésével, [[németek|német]], török, [[bolgárok|bolgár]] és [[besenyők|besenyő]] zsoldosok, egy armeniai kontingens és a [[varég gárda]] egy része tartozott a főleg gyalogosokból álló támadó erők közé.
 
Hosszú és nehéz menetelés várt a katonákra Kis-Ázsián keresztül, és Rómanosz még jobban elkeserítette a harcosait azáltal, hogy teljes luxus állt rendelkezésére az egész út folyamán. A helyi lakosság is megszenvedte a császár német zsoldosainak fosztogatásait, akiket ezért el kellett bocsátania az uralkodónak. Az expedíció első nagyobb állomása [[Szebasztaia]] volt a [[Halüsz]] folyónál, majd 1071 júniusában megérkezett Theodosziopoliszba, ahol a császári hadvezérek között vita bontakozott ki. Egyesek javasolták, hogy folytatódjon a menetelés Ázsia felé, hogy készületlenül érhessék Alp Arszlánt, míg mások a város megerődítése és a helyben maradás mellett érveltek. Rómanosz végül a támadás folytatása mellett döntött.
44. sor:
== Az ütközet ==
 
Rómanosz nem tudott a másik seregfél meneküléséről, és nagyobb erőfeszítés nélkül bevonult Manzikert városába [[augusztus 23.|augusztus 23-án]]. Másnap Niképhorosz Brüenniosz tábornok környéken portyázó katonái felfedezték a szeldzsuk sereget, és visszavonultak a városba. A császár nem hitte, hogy a teljes török hadsereg lenne az, ezért csak némi lovasságot küldött ki az armeniai Baszilakésszel az élükön. A lovasokat legyőzték, a tábornok fogságba esett. Erre Rómanosz már csatarendbe állította a bizánci katonákat, és a bal szárnyat kiküldte Brüenniosz vezetésével a városból, akit a gyorsan közelgő törökök majdnem bekerítettek, így kénytelen volt gyorsan visszavonulni. Az éjszaka Arszlán hadai a környező dombságba húzódtak vissza, így Rómanosz képtelen volt ellentámadást indítani.
 
[[augusztus 25.|Augusztus 25-én]] a bizánci török zsoldosok egy része dezertált, Rómanosz ennek ellenére nem volt hajlandó tárgyalni a szeldzsuk követtel. Helyette Tarkhaneiotész hadaival kívánta felvenni a kapcsolatot, ám azok már messze jártak. Aznap nem történtek összecsapások.
62. sor:
Manapság a történészek nagyrészt egyetértenek abban, hogy a manzikerti csata fordulópont volt Bizánc történetében. Sokan a huszonöt évvel később induló [[keresztes háborúk]] egyik indítóokaként tartják számon: ekkor bizonyosodott be a Nyugat számára, hogy [[Konstantinápoly]] már nem volt képes megvédeni a keleti kereszténységet.
 
== Források ==
* Runciman, S., ''A keresztes hadjáratok története'', Osiris, Budapest (2002).
* Ostrogorsky, G ''A bizánci állam története'', Osiris, Budapest (2003).
 
== További információk ==
* [http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-30 tankönyvtár.hu]
 
{{Törökország története}}
73. sor:
 
[[Kategória:Bizánc csatái]]
 
{{Link GA|en}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Manzikerti_csata”