„Fekete kő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Kapcsolódó szócikkek: ==Lásd még== → ==Kapcsolódó szócikkek==, egyéb apróság AWB |
a Bot: en:Black Stone egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
||
7. sor:
A követ [[930]]-ban elrabolták, ekkor több darabra tört. A [[karámita]] [[szekta]] fanatikus harcosai betörtek Mekkába, romba döntötték a várost és a szent követ [[Bahrein]]be vitték, ahol huszonkét éven át zálogként maguknál tartották. Csak hosszas alku eredményeként került vissza eredeti helyére, de ekkor már törött volt. Ma vastag ezüst pánt és ezüst szögek tartják össze.
__NOTOC__
== A
[[Fájl:Mohammed kaaba 1315.jpg|bélyegkép|250px|Rasid ad-Dín: Mohamed megoldja a Fekete kő szentélybe helyezésének vitáját; Jelenetek a próféta életéből ([[1315]], [[Tabriz]], [[Irán]]). A kép Mohamedet ábrázolja (a középső alak a két hosszú hajtinccsel), amint a követ egy [[kelim]]re helyezi, amelynek sarkait a négy törzs egy-egy képviselője tartja. A legenda szerint a törzsek összecsaptak, mert ki-ki magának akarta az előjogot, hogy a követ a szentélybe vihesse. Mohamed így oldotta fel vitájukat.]]
A muszlimok hiszik, hogy a kő az égből, az [[Édenkert|
Egy másik legenda szerint a Fekete követ [[Gábriel arkangyal]] (Dzsibril angyal) adta [[Ábrahám (Biblia)|Ábrahámnak]], hogy építse házát vele. Azt is mesélik, hogy a kő felszínén
A sivatag homokjába hullott Fekete követ és a kő körüli kultuszt elsőként a [[Római Birodalom|római]] [[Diodórosz (történetíró)|Diodorus Siculus]] írta le [[i. e. 100]] körül. Az érdekes, fekete színű meteorit köré a pogány arabok már az ősidőkben szentélyt építettek. E szentély leírását [[Ptolemaiosz Klaudiosz|Ptolemaiosz]] hagyta az utókorra a ''Macorabá''t, azaz Mekkát bemutató, [[2. század|második századi]] írásaiban.<ref>Wensinck, A. J: ''Ka`ba; Az iszlám enciklopédiája'' IV. 318. oldal</ref> A korabeli krónikások szerint a Kába szentélyt Mohamed fiatal korában építette újjá, a Mekkát akkoriban uraló törzsek segítségével. Miután Mohamed a Fekete követ az ég felé emelve megtisztította a törzsi bálványoktól, egy ezüstkeretbe foglalva a szentély délkeleti sarkában helyezte el, és köteleséggé tette a Kábához tartó zarándoklat szokását.<ref>University of Southern California, ''Az iszlám prófétája'' – Életrajz, 2006.[http://www.usc.edu/dept/MSA/fundamentals/prophet/profbio.html]</ref>
„Sok történet szól a Fekete kő mágikus erejéről. Az egyik szerint Abaha, egy abesszin katona megesküdött, hogy lerombolja a Kábát. De amikor seregével Mekkához ért, az elefántja letérdelt, és nem volt hajlandó bemenni a városba. Aztán csapatba verődött madarak érkeztek, és köveket zúdítottak a seregre, amely visszavonulásra kényszerült.” <ref name=autogenerated1 />
Sok muszlim szemében a Kő csak egy „egyszerű kő”. Egyszer, amikor [[I. Omár kalifa|Omár bin al-Hattáb]], a második [[kalifa]] megcsókolta a Fekete követ, azt mondta az egybegyűltek füle hallatára:
:''„Én tudom, hogy te csak egy kő vagy, nem segíthetsz, és nem árthatsz nekem semmit, és ha nem láttam volna
Sok-sok muzulmán követte Omár példáját: megadják a tiszteletet a Fekete kőnek, mert ezt sugallja szeretetük és tiszteletük Mohamed iránt, aki a szentély átépítésekor a
== Kapcsolódó szócikkek ==
42. sor:
[[Kategória:Mitológia]]
[[Kategória:Meteoritok]]
{{Link GA|en}}
| |||