„The Division Bell” változatai közötti eltérés

A '''The Division Bell''' (jelentése: „a szavazásra hívó harang”) a [[Pink Floyd]] [[1994]]-ben megjelent [[stúdióalbum]]a, a második lemezük [[Roger Waters]] nélkül, és mindezidáig az utolsó Pink Floyd [[nagylemez]]. A felvételekhez több stúdiót használtak, köztük az együttes saját építésű Britannia Row-ját, illetve az énekes/gitáros [[David Gilmour|Gilmour]] saját stúdió hajóját, az Astoriát. Az album megjelenésekor mind az [[Egyesült Királyság]]ban, mind a Billboard 200-as listán az első helyen debütált, és négy hétig volt mindkét lista élén. A Pink Floyd előző albumához az ''[[A Momentary Lapse of Reason]]''-höz hasonlítva nagyobb sikert ért el. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült ÁllamokÁllamokban]]ban arany, platina, majd dupla platina lett [[1994]] júniusáig, majd tripla platina [[1999]] januárjában. A következő koncert albumon a ''[[P•U•L•S•E]]''-on számos dal hallható róla.

A The Division Bell turnéja [[1994]] [[április]]ában indult az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült ÁllamokÁllamokban]]ban. A Floyd menedzsmentje szerette volna lefoglalni sorrendben a nagyobb stadionokat, de mivel a turné amerikai része egybeesett a Világkupával, így az egyes állomások időben tekintve meglehetősen kaotikusan helyezkedtek el a térképen.