Wikipédia

„Mihail Kogălniceanu” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Élete: Linkek
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 787 szerkesztés
a Bot: en:Mihail Kogălniceanu egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
1. sor:
{{Egyért3}}
[[Kép:Mihail Kogalniceanu utexas.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Mihail Kogălniceanu]]
'''Mihail Kogălniceanu''' ([[Jászvásár]], [[1817]]. [[szeptember 6.]] – [[Párizs]], [[1891]]. [[június 20.]]) román történész, író, újságíró, politikus. Fontos szerepet játszott az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalomforradalomban]]ban és a [[Román Fejedelemségek]] egyesítésében. Egy ideig miniszterelnök volt, aztán külügyminiszter lett. Nevét sok [[románia]]i település viseli.
 
== Élete ==
7. sor:
Ilie Kogălniceanu moldáv bojár fia, [[Jászvásár]]on (Iași) született. Itt kezdte meg tanulmányait és itt ismerkedett meg [[Vasile Alecsandri]]val és [[Alexandru Ioan Cuza|Alexandru Ioan Cuzával]]. Azután külföldön tanult tovább: a [[franciaország]]i [[Lunéville]]-ben, majd [[Németország]]ban a [[berlin]]i [[Humboldt Egyetem]]en.
 
Az ő nevéhez fűződik a ''„Dacia literară”'' irodalmi folyóirat létrehozása, ahol együtt dolgozott többek közt [[Vasile Alecsandri|Alecsandrival]], [[Ion Ghica|Ion Ghicával]], [[Constantin Negruzzi|Costache NegruzziNegruzzival]]val – ez utóbbival nyomtatta ki [[II. Demeter moldvai fejedelem|Dimitrie Cantemir]], [[Grigore Ureche]] és [[Miron Costin]] román krónikások munkáit.
 
[[1840]]-ben a [[Jászvásári Nemzeti Színház]] társigazgatója lett (Alecsandrival és Negruzzival együtt). Részt vett az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalomforradalomban]]ban, majd a [[Román Fejedelemségek]] egyesítését igyekezett véghezvinni. [[Alexandru Ioan Cuza|Cuza]] uralkodása alatt [[1863]] és [[1865]] között miniszterelnök volt, s fontos [[reform]]okat vezetett be, például az agrárreformot, az egyházi birtokok [[államosítás]]át és az iskoláztatási törvényt. 1868-ban a Román Akadémia tagja lett. [[I. Károly román király|I. Károly]] alatt külügyminiszter volt ([[1876]], [[1877]]–[[1878]]), ő kiáltotta ki a [[Román Királyság]] függetlenségét az [[orosz–török háborúk|orosz–török háború]] lezártával, melyet [[1878]]-ban a [[Berlini kongresszus|berlini szerződésszerződésben]]ben ismertek el.
 
[[1891]]-ben [[Párizs]]ban halt meg, miközben megoperálták. Holttestét szülővárosában, [[Jászvásár]]on helyezték nyugalomba. Nevét ma számos település és építmény őrzi, többek közt a [[Constanța megye]]i [[Mihail Kogălniceanu (Constanța megye)|Mihail Kogălniceanu]] település [[1962]]-ben felépült repülőtere.
 
== Művei ==
* ''Esquisse sur l'histoire, les moeurs et la langue des Cigains'', 1837
* ''Histoire de la Valachie'', 1837
24. sor:
* ''Tainele inimii'', 1850 (A szív titkai, regénytöredék)
 
== Forrás ==
* {{cite book | author = Dim. Păcurariu (szerk.) | title = Dicționar de litaratura română | publisher = Editura Univers | year = 1979 | location = București | pages = 217-218 | language = román }}
 
31. sor:
{{wikisource}}
* [http://www.ohiou.edu/~Chastain/ip/kolganic.htm Mihail Kogălniceanu] – Életrajz {{en}}
* [http://museum.ici.ro/moldova/iasi/romanian/casa_memoriala_mihail_kogalnicea.htm Mihail Kogălniceanu-emlékház Jászvásárban] {{ro}}
 
{{Románia kormányfői}}
47. sor:
[[Kategória:1891-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Románia külügyminiszterei]]
 
{{Link GA|en}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mihail_Kogălniceanu”