„Erich von Manstein” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox egységesítése AWB |
a Bot: en:Erich von Manstein egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
||
27. sor:
Tanulmányait [[Strasbourg|Straßburgban]] végezte. Előbb a [[plön]]i hadapródiskolába, majd a [[Berlin|Berlin-lichterfeldei]] porosz főhadapródiskolába járt. [[1905]] [[június]]ában hadapródként vett részt [[Vilmos porosz királyi herceg (1882–1951)|Vilmos német trónörökös]] és [[Cecília mecklenburg–schwerini hercegnő]] [[esküvő]]jén.
[[1906]]-ban tisztjelöltként lépett be a 3. gyalogsági [[ezred|gárdaezredbe]], ahol [[1907]]-ben [[Rendfokozat#Vez.C3.A9nyl.C5.
Az [[első világháború]] kitörése főhadnagyként és a 2. tartalék-gárdaezred adjutánsaként érte. [[1914]]. [[november 17.|november 17-én]] súlyos sérülést szenvedett. Felépülése után századosként, valamint a Gallwitz hadseregcsoport segéd- és vezérkari tisztjeként tért vissza a hadszíntérre. Ezt követően az 1. hadseregnél teljesített szolgálatot, és [[1917]] [[ősz]]étől az [[Észtország]]ban bevetett 4. [[hadosztály|lovashadosztály]] első vezérkari tisztje lett. Csakúgy, mint a 213. gyalogoshadosztálynál a nyugati fronton, ahová [[1918]] [[május]]ában helyezték át.
54. sor:
[[1941]] [[február]]jában áthelyezték a LVI. hadtest – motorizált<ref group="jegyzetek">1942-ig így hívták a későbbi páncéloshadtestet</ref> – parancsnokságára. E tisztségében semmiféle szereppel és befolyással nem rendelkezett a [[Szovjetunió]] [[1941]]-es megtámadásának stratégiai megtervezésében. Néhány nappal a támadás kezdete előtt [[Adolf Hitler|Hitler]] kiadta híres ''komisszár-parancsát'', melynek értelmében a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] minden fogságba került komisszárját azonnal ki kell végezni. Manstein ezt a parancsot katonához méltatlannak tartotta, és azt az utasítást adta a parancsnoksága alá tartozó egységeinek, hogy hagyják figyelmen kívül. <ref group="jegyzetek">Csakúgy, mint később, amikor a 11. hadsereg parancsnoka lett.</ref>
1941. [[június 22.|június 22-én]], hajnali 3 [[óra (időegység)|órakor]] az LVI. hadtest élén átlépte a [[Szovjetunió|szovjet]] határt, és csapataival öt [[nap|időegység]] alatt 240 [[kilométer]]t előrenyomulva bevette [[Daugavpils]]t ({{németül|Dünaburg}}). [[Szeptember 12.|Szeptember 12-én]] az aznap elesett '''Eugen Ritter von Schobert''' helyett átvette a 11. hadsereg főparancsnokságát. A ''Déli hadseregcsoport'' déli szárnyán elhelyezkedvén feladatuk a [[Krím|Krím-félsziget]] elfoglalása volt. A sziget ellen indított első támadás azonban kudarcot vallott. Ebben a pozíciójában kapta kézhez az úgynevezett ''Reichenau-parancsot'', amely felhívja a [[Wehrmacht]] kötelékében harcoló katonák figyelmét, hogy mindenféle következmény nélkül követhetnek el [[emberiség elleni bűncselekmények]]et a szovjet – és különösen a [[Zsidók|zsidó]] –
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 101I-022-2927-26, Russland, Generäle Hoth und v. Manstein.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Hermann Hoth]] és Manstein]]
68. sor:
Manstein azon követelését, hogy a támadást a lehető leghamarabb indítsák meg a még kimerült szovjet csapatok ellen, Hitler elutasította. Arra hivatkozott, hogy a saját csapataikat kell feltölteni, illetve az új fegyvereket ([[Panzerkampfwagen V|Panther harckocsi]] és [[Panzerkampfwagen VI#Ferdinánd|Ferdinand páncélvadász]]) hadrendbe kell állítani. A szovjetek így időt nyertek ahhoz, hogy többlépcsős mélységi védelmi rendszert építsenek ki, és feltöltsék leharcolt egységeiket.
A Citadella-hadművelet kudarca utáni védelmi harcokban is Manstein irányította a Dél-hadseregcsoportot. [[1944]]. [[január 10.|január 10-én]] színes rajz jelent meg róla a [[Time (magazin)|''Time'']]
1944 január-februárjában jelentős szerepet játszott abban, hogy a [[cserkasszi katlancsata|Cserkasszi-Korszuny térségében katlanba]] zárt német csapatok jelentős része nagy áldozatok által ki tudott törni, - így szembehelyezkedve Hitler akaratával - nem került sor egy második Sztálingrádra. A hadművelet után Mannstein nagyobb hadműveleti szabadságot akart kiharcolni a Führer ellenében a keleti front parancsnokai számára. A hadviselésének eltérő megítélése miatt Hitler [[1944]]. [[március 30.|március 30-án]] felmentette a ''Dél-hadseregcsoport'' parancsnoki pozíciójából, egyben megkapta lovagkeresztjéhez a kardokat is.
167. sor:
{{Link FA|an}}
{{Link FA|he}}
{{Link GA|en}}
| |||