„Felületi feszültség” változatai közötti eltérés

A vékony csövekben (kapillárisokban) a folyadékok nem követik a közlekedőedényekre vonatkozó törvényt: a nedvesítő folyadék szintje magasabb, nem nedvesítő folyadéké pedig alacsonyabb, mint nagy felületű edényben. Az előbbi jelenséget kapilláris emelkedésnek, utóbbit kapilláris süllyedésnek nevezzük. Üveg kapillárisban kapilláris emelkedést mutat például a [[víz]], és kapilláris süllyedést a [[higany]]. Kapilláris emelkedés akkor következik be, ha a folyadék nedvesíti a kapilláris falát, vagyis a folyadék és a szilárd anyag részecskéi között nagyobb a vonzóerő, mint az azonos folyadék molekulák között. A nedvesítési peremszög ''Θ'' < 90°. Ha ezek az erők kisebbek, vagyis a folyadék és a szilárd részecskék taszítják egymást, akkor kapilláris süllyedés lép fel. A nedvesítési peremszög ''Θ'' > 90°.

:''V''_m a folyadék moláris térfogata, m³/mol,

:''γ'' a folyadék felületi feszültsége, N/m

:''T'' a hőmérséklet, K

:''T''_c az anyag kritikus hőmérséklete, K

:''k'' az Eötvös-féle állandó, J/(K mol^2/3)

:''γ''_lg az olvadék felületi feszültsége, J/m² ,

:''ρ'' az olvadék sűrűsége, kg/m³ ,

:''g'' a gravitációs állandó, 9,81 m/s² ,

:''X'' a csepp legnagyobb horizontális mérete, m,

:''Z'' a csepp legnagyobb vertikális mérete, m.