„Urartu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: fr:Urartu egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
|||
54. sor:
Urartu egykori területén ma [[Törökország]], [[Örményország]], [[Irak]] és [[Irán]] osztozik, legnagyobb része Törökországban található, Irakban csak a déli perem.<ref name="in Iran">Encyclopædia Iranica: ''Urartu in Iran''</ref>
Az urartui állam központja a hurrik által lakott területen, a sós vizű [[Van-tó]], a [[Szeván-tó]] és az [[Urmia-tó]] által alkotott háromszögben, a ma [[Örmény-felföld]]nek nevezett térségben feküdt.<ref name="Ch53">{{Opcit|n=Chahin|o=53}}</ref> Az állam kiterjedése gyakran és nagy mértékben változott, legmesszebb keleten az iráni [[Ardabil tartomány|Ardabil]] környékéig (körülbelül 850 km), nyugaton az [[Eufrátesz]]ig, északon a törökországi [[Çıldır-tó]]ig, a mai [[Ardahan]] közelében ([[Ardahan (tartomány)|Ardahan tartományban]], mintegy 500 km) terjedt.<ref name="in Iran"/> [[Anatólia|Anatóliától]] a [[Észak-anatóliai-hegység|Pontoszi-hegység]] és az Eufrátesz folyó völgye választja el, a természetes határt nagyjából az [[Eleşkirt]] (''Alaškert'', urartui [[Lusza]], [[Altıntepe]]) térség déli hegylábai alkotják.<ref name="Ayrarat"/> Délen az [[Örmény Taurosz]] hegyvidéke, északon a nyugatra folyó [[Murat (folyó)|Murat]] ([[urartui nyelv|urartui]] ''Arzašku'', [[ógörög nyelv|görög]] ''Arszaniasz'', ma Aracani)<ref name="Ayrarat">Encyclopædia Iranica: ''Ayrarat''</ref> – az Eufrátesz mellékfolyója – és a keleti irányban folyó Araksz – a [[Kura
A főváros, [[Tuspa]] a Van-tó keleti partján épült fel. A területre – felföld lévén – jellemző, hogy szinte minden oldalról hegyek határolják, így nehéz megközelíteni. Az [[Araksz]] völgye azonban egy termékeny síkságra, az [[Ajrarati-alföld]]re vezet, ahol az öntözéses földművelés korán megindulhatott. Déli szomszédjával, Asszíriával vívott háborúi során mindig vagy nyugatról – [[Szíria]] felől –, vagy keletről – az [[Alborz]] déli vidékéről – kerültek egymás oldalába a hadseregek. Bár Mezopotámiával közvetlen földrajzi összeköttetés is volt a [[Nagy-Záb]] és a [[Bohtan]] folyók délre nyitott völgyeiben, ezek az útvonalak könnyen védhetőek voltak. Hasonló hágók vezettek a [[Fekete-tenger]] felé is, így a [[Észak-anatóliai-hegység|pontoszvidék]] és ''Kulkha'' ([[Kolkhisz]]) is elérhető volt.
176. sor:
A régészet eredményei alapján a területen már az [[i. e. 3. évezred]]ben önálló kultúrájú népesség lakott, ezek a [[Kura–Araksz-kultúra|sengavit-típusú]] földműves települések. Az [[i. e. 2. évezred]] folyamán átmeneti jellegű területté vált a déli mezopotámiai és az északi [[kurgán-kultúra]], majd [[trialeti kultúra|trialeti kurgán-kultúra]] között.<ref>Shengavit</ref> Ekkor többek közt a babiloni tőr, az asszír bronzkard, a [[harci szekér]] használata terjedt, ugyanakkor a [[Közép-Ázsia|belső-ázsiaiak]], a [[gerendavázas kultúra|gerendaépítményes sírok kultúrája]] és az [[andronovói kultúra]] által is használt fejszetípus, a ''nyélnyújtványos fejsze'' is megjelent. Széles körben terjedt az [[elari kerámia]], ami a folyamközi és az [[elám]]i edények változata, ugyanakkor a Transzkaukáziából származó [[obszidián]]t nagy mennyiségben használták [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] és [[Elám]]ban.<ref name="V450"/> Az [[Örmény-felföld]] települései ezidőben kőházas falvak, amelyeket óriási kőtömbökből épített, úgynevezett ''cyclopikus'' (küklopikus) várfalak vesznek körül, vagy veremházas települések fal nélkül.<ref name="V451"/> A falvak lakói öntözéses földművelést, kertművelést folytattak, szőlőt termesztettek – ami Urartu korában is nagyon fontos termék maradt.<ref name="V452">{{Opcit|n=Sztruve|o=452}}</ref>
Az [[i. e. 2. évezred|i. e. 2]]. és [[i. e. 1. évezred|1. évezred]] fordulóján legelőváltó és transzhumáló állattenyésztő népek éltek itt. Fontos volt a lótenyésztés, bronzzabláik alapján a lovakat már nem csak befogták a szekerek elé, de lovagoltak is.<ref name="V452"/> A legkorábbi történetük során először [[Mitanni]] befolyási övezetébe tartoztak, majd a terület egy része [[I. Szuppiluliumasz hettita király]] idejétől a [[Hettita Birodalom]]hoz is tartozott. Szuppiluliumasz után egy évszázaddal már az [[asszírok]]kal kerültek közelebbi kapcsolatba. A népesség egy
A hettita állam megszűnte után jött el a lehetőség önálló berendezkedésű államok létrejöttére, amelyek közül legfontosabb [[Hajasa]] volt, a [[hajok]] állama. Urartu törzsterületeit, és később az [[örmények|örmény népet]] Hajasa, [[Muszaszir]], [[Supria]] és [[Arme]] egyesülése hozta létre az [[i. e. 11. század]] és az [[i. e. 9. század]] között. Az „Ararát Királyság” (azaz Urartu) és Arme képezi a későbbi [[Armenia Magna|Armenia]] állam alapját. Muszaszir kultikus jelentőségű. Az urartui népesség – [[örmények|örmény]] – pedig a mai napig „haj”-nak nevezi magát, az országot pedig ''Hajasztán''nak.<ref name="V504"/> Az állammá szerveződés magja azonban [[Arzasku]] volt, az ''Arzašku'' folyótól a Felső-Nairiig (Van-tó) terjedő fejedelemség, amelyben a hurrik alkothatták a többséget.<ref name="Ch55">{{Opcit|n=Chahin|o=55}}</ref>
773. sor:
* {{cite book|first=Guitty |last=Azarpay |title=Urartian Art and Artifacts. A chronological study|publisher= University of California Press|location= Berkeley|year= 1968}}
* {{cite book|first=Oktay|last=Belli|title=[http://books.google.hu/books?id=xH9xAAAACAAJ&dq=Oktay+The+Anzaf+Fortresses+and+the+Gods+of+Urartu&source=bl&ots=nKm9eHsbTb&sig=jOnSnayOn4sKYoLp1ryAfMA4nB8&hl=hu&sa=X&ei=2tcYUPOZJJCO4gTwz4CgDQ&ved=0CC8Q6AEwAA The Anzaf Fortresses and the Gods of Urartu]|publisher=Oxford University Press|year=1999|id=}}
* {{cite book|first=John I.|last=Boardman|title=The Cambridge Ancient History III, part 1: The Prehistory of the Balkans; the Middle East and the Aegean World, Tenth to Eighth Centuries B. C.|publisher=University of Cambridge|year=1982|id=ISBN
* {{cite web|url=http://www.haldiblog.net/2011/04/assur-isten-periferian-asszir-urartui.html|author=Buhály Attila|title=Aššur isten a periférián – asszír–urartui párhuzamok|accessdate=2012-07-25}}
* {{cite web|url=http://www.haldiblog.net/2011/06/megjegyzesek-az-urartui-vallasi.html|author=Buhály Attila|title=Megjegyzések az urartui vallási topográfiához|accessdate=2012-07-25}}
* {{cite book|last|Bromiley|first=Geoffrey William|title=The international standard Bible encyclopedia Q–Z|publisher=Wm. B. Eerdmans Publishing Co.|location|Michigan|year=1988|origyear=1915|id=ISBN
* {{cite book|first=Michael|last=Chahin|title=The Kingdom of Armenia: A History|publisher=Curzon Press|location=Richmond|year=2001|origyear=1987|edition=2|id=ISBN
* {{cite journal|author=Çilingiroğlu, Altan – French, David H.|journal=Third Anatolian Iron Ages|title=Colloquium held at Van|issue=3|date=1990}}
* {{cite web|url=http://www.iranicaonline.org/articles/apadana|title=Apadāma|publisher=Encyclopædia Iranica|accessdate=2012-08-12}}
786. sor:
* {{cite web|url=http://www.iranicaonline.org/articles/iran-vii4-urartian|title=Non-iranian Languages – Urartian|publisher=Encyclopædia Iranica|accessdate=2012-08-05}}
* {{cite book|last=Gyjakonov|first=Igor Mihajlovics|authorlink=Igor Mihajlovics Gyjakonov|title=Истории Мидии|publisher=Szovjet Tudományos Akadémia|location=Leningrád|year=1956}}
*
* {{cite book|last=Gyjakonov|first=Igor Mihajlovics|authorlink=Igor Mihajlovics Gyjakonov|title=The Pre-History of the Armenian People|publisher=Delmar|location=New York|year=1984}}
* {{cite book|editor=J. P. Francev|others=Világtörténet tíz kötetben, I. kötet|publisher=Kossuth Kiadó|year=1967|pages=506–524|first=Igor Mihajlovics|last= Gyjakonov|authorlink=Igor Mihajlovics Gyjakonov|title=Urartu és Transzkaukázia, a kimmerek és szkíták|year=1962|origyear=1955}}
812. sor:
== További információk ==
{{commonskat|Urartu}}
* [http://www.ararat.hu/index.php?k=1&s=3 Urartu]
{{Kis-Ázsia_államai}}
{{portál|ókor}}
{{kiemelt}}
[[Kategória:Anatólia történelme]]
823 ⟶ 824 sor:
{{Link FA|eo}}
{{Link FA|ru}}▼
{{Link FA|pl}}
{{
| |||