„Fogólábúak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
→‎Rendszerezésük: Hexapoda -> Ectognatha -> Pterygota -> Neoptera -> Polyneoptera fölösleges, ha már van taxodoboz
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: a(z) nl:Bidsprinkhanen kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások
29. sor:
}}
 
Az '''imádkozó sáskák''' vagy más néven '''fogólábúak''' ''(Mantodea)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[Osztály (rendszertan)|osztályosztályának]]ának egy faj- és formagazdag csoportját képviselik. Az eddig leírt mintegy 2300 [[faj]]ukat 434 nemzetségbe sorolják. A fogólábúak biodiverzitása (sokfélesége) a [[Palearktikus faunatartomány|palearktikus]] és [[Nearktikus faunatartomány|nearktikus]] régiókban (azaz jórészt a mérséklet égövben) viszonylag alacsony; jellemzően a [[Trópusok|trópustrópusi]]i és a [[Szubtrópusok|szubtrópusi]] területek lakói, a [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] és a [[Mérsékelt öv|mérsékelt]] éghajlatú területeken csupán néhány fajjal találkozhatunk. Fajokban leggazdagabb régiók az orientális és az etióp faunaterületek; a legnagyobb formagazdagsággal Afrika Szaharától délre eső területein, valamint [[Dél-Ázsia|Dél-]] és [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]] találkozhatunk.
 
[[Magyarország]]on egy faj képviseli a fogólábúakat, a [[2012]]-ben az év rovarának megválasztott [[imádkozó sáska]] ''(Mantis religiosa)''. A ma már [[Kozmopolita élőlény|kozmopolita]] fajnak minősülő imádkozó sáska általánosan elterjedt [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Dél-Európa|Dél-EurópáEurópában]]ban, megtalálhatóak [[Lengyelország]]ban, de még az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban is ismertek állandó populációi. Magyarországot déli irányba elhagyva újabb fajokat ismerhetünk meg; az egyik legjellemzőbb, amivel kirándulásaink során összefuthatunk az ''[[Empusa pennicornis]]'', amelynek elterjedési területe Dél-Olaszország északi területéig húzódik.
 
A fogólábúak elterjedését nagymértékben befolyásolja, hogy ezek az állatok az életük során nem sokat mozognak; egy prédában gazdag területen egy példány akár az egész életét leélheti egy alig néhány négyzet-deciméteres területen is. A párosodási lehetőséget kereső ivarérett hím egyedek ugyan a nőstényeknél nagyobb hajlandóságot mutatnak az aktív helyváltoztatásra, de egy fogólábú-populáció terjeszkedése jobbára más okokra vezethető vissza. Az ok sokkal inkább a nőstények által készített petezárvány, a kokon vagy ootheca. Ezek a zárványok ugyanis igen ellenállóak lehetnek és a bennük fejlődő embriókat – bizonyos határokon belül – megóvják a szélsőséges környezeti tényezőktől is. Például az eredetileg mediterrán fajnak minősülő Iris oratoria először 1933-ban bukkant fel az USA-ban, míg a Mantis religiosa megjelenését már 1899-ben dokumentálták. A kelet-ázsiai Tenodera sinensis-t és a Tenodera angustipennis-t szintén kolonizálták az USA-ban; először 1896-ban, majd 1926-ban írták le a jelenlétüket. Ezek a fajok ma már szerves részét képezik a helyi faunának. Meg kell azonban említeni, hogy a fogólábúak elterjedésében az ember aktív közreműködése is szerepet játszik, hiszen előszeretettel használják őket a kártevő rovarok elleni biológiai védekezés eszközeiként.
40. sor:
A fogólábúak evolúciós kapcsolatát a termeszekkel (Isoptera) és a csótányokkal (Blattodea) minden szerző elismeri, de a rokonsági fokról már megoszlanak a vélemények. A legelterjedtebb vélekedés szerint a fogólábúak és a csótányok közelebbi rokonságban állnak egymással, mint a termeszekkel. Ennek alapján sorolta be 1999-ben Roy a csótányokat és a fogólábúakat (mint alrendeket!) a Dictyoptera rendbe, és a termeszeket különálló rovarrendnek nyilvánította. A molekuláris vizsgálatok megerősítették ennek a két rovarcsoportnak a közelebbi rokonságát.
 
A recens csoportok két fő rokonsági körre oszlanak; az egyikbe a Chaeteessidae és a Mantoida családok, valamint a Metallyticus genus (Metallyticidae) fajai tartoznak, míg a másikba többek között az Empusidae, Eremiaphilidae, Hymenopodidae és Mantidae családok. Az ismertebb fajok közül számos az Empusidae családba tartozik, mint pl. a mediterrán térségben gyakori Empusa fasciata, a „hegedűmantisz”-ként ismert Gongylus gongylodes, az afrikai ördögvirág imádkozósáska (Idolomantis diabolica) valamint a zebramintás Blepharopsis mendica. Az Eremiaphilidae család tagjai a jobbára sivatagi, félsivatagi területeken élő, redukált szárnyú Eremiaphila-k. A lenyűgöző szépségű orchideamantis (Hymenopus coronatus) a Hymenopodidae család képviselője, de szintén ide tartozik az angol irodalomban Ghost Mantis-ként szereplő Phyllocrania paradoxa is. A Mantidae család fajai többségében a klasszikus imádkozósáska formát mutatják. Fontos megjegyezni azonban, hogy a családba több ún. polifiletikus alcsalád is került (pl. a Mantinae alcsalád, ahova a Mantis religiosa is tartozik); az ide sorolt fajok nem egy közös őstől származnak.
 
* Chaeteessidae
127. sor:
 
== További információk ==
* [http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=666589 ITIS szerinti rendszerbesorolása]
 
{{DEFAULTSORT:Fogolabuak}}
133. sor:
[[Kategória:Rovarok]]
[[Kategória:Rovarrendek]]
 
{{Link FA|nl}}