„Bráhmi eredetű írásrendszerek” változatai közötti eltérés

a
Bot: a(z) sa:भारतीयलिपयः kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások
a (1 link korr. - spacek + vesszőhibák jav.)
a (Bot: a(z) sa:भारतीयलिपयः kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások)
[[Fájl:Brahmi_scripts.svg|thumb|300px|A „Ka” írásjel fejlődése különböző bráhmi alapú írásokban ]]
A '''bráhmi eredetű írásrendszerek''' összefoglaló elnevezése több mint negyven ma használatos [[india]]i írásnak,<ref>{{Cite web|author=|accessdate=3/22/2011|title=Brāhmī Alphabet|work=|publisher=Omniglot - Writing systems|year=|format=|url=http://www.omniglot.com/writing/brahmi.htm|archiveurl=|archiveurl=}}</ref> és nagy valószínűséggel innen ered a [[khmer]], és a [[tibet]]i írás, de számos kelet és délkelet-ázsiai írás, mint a [[burma]]i, [[thai írás|thai]], illetve a japán írás egyik fajtája is.<ref name="anc">{{Cite web|author=Lawrence Lo|accessdate=3/22/2011|title=Brahmi|work=ancientscript.com|publisher=|year=|format=|url=http://www.ancientscripts.com/brahmi.html|archiveurl=|archiveurl=}}</ref> Eredetére vonatkozóan elméletek születtek a [[fönícia]]i, vagy [[arámi]] [[ábécé]]-vel való kapcsolatára, ám az bizonyos, hogy első változata Indiában valószínűleg [[i. e. 500]] körül jelenhetett meg a vele párhuzamosan fejlődő Kharosthi írással együtt, amely utóbbi azonban eltűnt [[i. e. 300]] körül. Más feltételezések szerint az írás az [[indus-völgyi civilizáció]]ban született és már [[Harappa|Harappában]] is használatos volt. Az ismert legkorábbi feliratok a [[Maurja dinasztia]] – melynek uralkodási területe felöleli az [[indiai szubkontinens]] szinte valamennyi területét – harmadik uralkodójához, [[Asóka|Asókához]] (i. e. 270-232) köthetők. Általánosságban elmondható, hogy a bráhmi írásból származtatott mai írásrendszerek két nagy csoportra, azaz északi és a déli csoportra oszthatók, függetlenül attól, hogy a beszélt nyelv árja vagy dravida eredetű. Ez a felosztás is elég esetleges, mivel az egymáshoz közeli területek írásrendszerei is erősen hatottak egymásra. Az északi csoportba tartoznak az ősi írások, mint a [[gupta]], [[nagári]] és [[szarada]], valamint azok modern származékai, mint például a [[dévanágari írás]], [[bengáli írás|bengáli]], [[gurmuki írás]] és [[orija írás]]. A déli csoportba a régi nyelvek közül a [[grantha írás|grantha]], [[kadamba írás|kadamba]] és [[kalinga írás|kalinga]], valamint ezek modern megfelelői, a [[tamil írás|tamil]], [[malajálam írás|malajálam]], [[kannada írás|kannada]], [[telugu írás|telugu]] és [[szinhála írás|szinhála]] tartozik.<ref name="anc"/> Ez utóbbi öt dravida nyelvnek van önálló írása és történetileg is jelentős írásbelisége.
 
== Általános jellemzők ==
Az írásrendszer ősét a bráhmit egy rendkívül letisztult, egyszerű jelkészlet jellemzi. Eredetileg a szanszkrit és prákrit vallási szövegek lejegyzésére szolgált. Főbb jellemzőit a származtatott írások csaknem mind átvették:
* Az írás balról jobbra halad.
* Alfabetikus írás, úgynevezett szótagábécé, ([[abugida]] típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett ''(„inherens”)'' magánhangzót, általában /a/ de a bengáli, orija, és asszámi nyelvekben rövid /o/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (''diakritikus jelek'') jelzik, illetve szó elején, vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (viráma). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó és a magánhanzót követő néma hangzó jelölésére külön jel szolgál (''anusvára'', illetve a ''visarga'').
{{-}}
[[Fájl:Bengali_vowel_signs.png|center|thumb|600px|A bengáli írás példája a „ko” szótag magánhangzójának módosulására. A jelölt szótag balról jobbra: ko, ka, ki, kí, ku, kú, kri, ké, koi, kó, kou]]
 
* Néhány hangértékhez többféle írásjegy is tartozhat.
* Gyakori a mássalhangzók összekapcsolása amennyiben két, vagy több mássalhangzó követi egymást, így változatos ligatúrák alakulnak ki
* Nem különböztetnek meg kis és nagybetűt
* Az írásjelek csoportosítása kiejtésük szerint történik, a következő felosztás szerint:
** Magánhangzók
** Mássalhangzók
*** Veláris (kemény ínyhang)
*** Palatális (kemény, az íny tájékán képzett mássalhangzó)
*** Retroflex (a kemény íny tájékán visszahajló nyelvheggyel képzett mássalhangzó)
*** Dentális (foghang)
*** Bilabiális (két ajakkal képzett mássalhangzó)
*** Approximáns (pergetett mássalhangzó,oldalréshang)
*** Szibiláns (sziszegő hangzók)
** Gutturális (torokhangok) és ezek kombinációi.
 
== Összehasonlítás ==
A főbb indiai írások átírásának összehasonlítását az alábbi táblázat szemlélteti az ISO 15919 szerint. A kiejtést a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) alapján jelöltük, és a szanszkrit kiejtést szerint ahol lehetséges, de más nyelven is, amennyiben szükséges. Ezek a listák nem teljeskörűek, néhány írásjel ezekben nem szerepel. A kiejtés néhol pontatlan, vagy eltér a szabványoktól, részben azért, mert bár származásilag megfelelnek az adott írásjelnek, azonban ugyanabban az oszlopban hangzás szempontjából nem feltétlenül azonosak.
 
A dravida és ind nyelvek különbözősége régebben a fonémarendszerükben is megnyilvánult. A dravidára egyébként jellemző (magánhangzók között az e – é, o – ó hangzáspárok markáns megkülönböztetését, az r – l magánhangzók<ref> Ezek hangtanilag magánhanzóként viselkednek</ref>, illetve a hehezetes mássalhangzók hiányát, a kakuminális és retroflex zárthangok és a /zs/ mássalhangzó meglétét) hangrendszert napjainkra kiszorította a szanszkrit fonémarendszer és annak írásmódja. A tamil írás esetében például a hiányzó, és fokozatosan gyökeret vert "idegen" hangok jelölésére az ősi írás mellé új írásjeleket vettek át a grantha írásból. (A tamil, átírási szempontból abban is eltér a ind és a többi dravida nyelvtől, hogy az írás nem feltétlenül adja vissza a kiejtést, azaz nem feleltethető meg minden esetben az írott és a beszélt nyelv. A telugu nyelvnél is előfordulnak ilyen eltérések, főleg a /cs/, /dzs/ írásában, azonban ezek kötött nyelvtani szabályokkal kikövetkeztethetők.) <ref>{{opcit|n=Ligeti Lajos (szerk.)|c=Keleti nevek magyar helyesírása|o=318}}</ref>
 
=== Mássalhangzók ===
<references/>
 
* {{Citlib|szerző=Ligeti Lajos (szerk.)|szerző2=|cím=Keleti nevek magyar helyesírása|alcím=|hely=Budapest|kiadó=Akadémiai|kötet=|év=1981|isbn=963052080|url=|oldal=|fejezetcím=VI. Dél-Ázsia nyelvei|fejezetszerző=Major István}}
* {{Cite web|author=|accessdate=3/22/2011|title=Languages and Scripts of India |work=cs.colostate.edu|publisher=|year=|format=|url=http://www.cs.colostate.edu/~malaiya/scripts.html|archiveurl=|archiveurl=}}
* {{Citlib|szerző=Fodor István (szerk)|szerző2=|cím=A világ nyelvei|alcím=|hely=Budapest|kiadó=Akadémia|kötet=|év=1999|isbn=9630575973|url=|oldal=}}
* {{Cite web|author=|accessdate=3/22/2011|title=Brāhmī Alphabet|work=|publisher=Omniglot - Writing systems|year=|format=|url=http://www.omniglot.com/writing/syllabic.htm|archiveurl=|archiveurl=}}
 
{{DEFAULTSORT:Brahmieredetu~irasrendszerek}}
[[Kategória:Bráhmi írásrendszerek| ]]
 
{{Link FA|sa}}
156 634

szerkesztés