„Meteor (csillagászat)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a form
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: a(z) sr:Метеор kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások
15. sor:
Hazánkban [[Konkoly-Thege Miklós]] hatására kezdtek el foglalkozni szimultán meteorészleléssel, azaz a meteorok két helyről történő egyidejű megfigyelésével ([[1905]] környékén). [[Terkán Lajos]] számolta ki az észlelésekből a [[radiánspont]]okat és a magasságadatokat. [[Magyarország]] jelenleg is előkelő helyet foglal el az [[amatőrcsillagászat|amatőr]] meteorészlelések terén.
 
== Mik a meteorok? ==
Csak a [[18. század]] végén vált elfogadottá, hogy kozmikus eredetű jelenségről van szó, addig úgy gondolták, hogy a felvillanásokat a Föld légkörének valamely megnyilvánulása okozza. Maga a meteor elnevezés görög eredetű, ami ''ég és föld között lebegő''-t jelent. [[Arisztotelész]] szerint még légköri jelenség, ezért is hasonlít elnevezése a [[meteorológia]] szóra. A '''meteor''' szó kimondottan a légkörben feltűnő látványra utal, bár gyakran eltévesztik a különböző fogalmakat:
 
26. sor:
A világűrben keringő részecskék akkor válnak érdekessé számunkra, amikor összetalálkoznak a Földdel. A meteoroidot erős fékező hatás éri a felszín felé haladva egyre sűrűsödő levegőrétegekben. Ennek hatására a levegő és maga a részecske is erősen felizzik: meteorjelenséget látunk. Jelentős részük a Föld légkörében teljesen elég, vagy finom porrá esik szét, nem is éri el a földfelszínt. Nagyon ritkán ennél lényegesen nagyobbak is előfordulnak, ezek nagyon fényes, akár a teleholdnál is fényesebb [[tűzgömb]]ökként láthatók. Ilyen volt megfigyelhető például 2013 februárjában az [[oroszország]]i [[Cseljabinszk]] felett, ahol egy légkörbe belépő, becslések szerint [[2013-as oroszországi meteoresemény|7 ezer tonnás meteor]] erős fényjelenség és hanghatás kíséretében felrobbant.<ref>{{citeweb|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20130216-meteor-oroszorszag-cseljabinszk-becsapodas.html|title=Az évszázad robbanása lehetett az orosz meteor|work=origo.hu|date=2013-2-16|accessdate=2013-2-16}}</ref> Ugyanakkor a meteorok többsége olyan, hogy méretük és mozgási energiájuk nem elegendő fényjelenség előidézéséhez. Ezeket nevezzük [[mikrometeor]]oknak. Földünk naponta több ezer tonna kozmikus eredetű anyaggal gyarapszik.
 
A meteorok feltűnési magassága – ahol megpillantható fényes csíkjuk az égbolton – 80–120&nbsp;km, és általában 40–60&nbsp;km magasan hunynak ki. A légkör felső határához 10–70&nbsp;km/s sebességgel érkeznek, ezért kis tömegük ellenére hatalmas [[mozgási energia|mozgási energiával]] rendelkeznek. Ennek az energiának kb. 1%-a [[ionizáció]]s és [[gerjesztés]]i folyamatokra fordítódik, a többi [[hő]]vé alakul. A gerjesztés hatására fényjelenség lép fel – ez az a hatás, amit először megpillanthatunk. A létrejött [[ion]]ok csak bizonyos idő múlva [[rekombináció|rekombinálódnak]], amikor [[fény]]ként visszasugározzák a gerjesztett állapot energiatöbbletét. Így alakulhat ki a meteorjelenség után visszamaradó [[meteornyom]] az izzó, ionizált levegőcsatornákból. Ez az ioncsatorna jó elektromos vezető lévén visszaveri az [[elektromágneses hullám]]okat. A meteorjelenség ennek következtében [[radar]]ral, de akár [[rádiós meteorészlelés|rövidhullámú rádiórádióval]]val is vizsgálható. A [[rádióamatőr]]ök közül sokan jól ismerik a meteorrajok rádióhullámokat visszaverő hatását, és ki is használják a nagyobb meteorrajok jelentkezésekor.
 
Egy 30–40&nbsp;km/s sebességű, 0,1 g tömegű meteoroid kb. 0 [[magnitúdó]]s fényjelenséget képes okozni pár tizedmásodpercig.
Ez a fényesség a nyári égbolt legfényesebb csillagával, a [[Vega]]val ([[Lant csillagkép]]) egyenértékű. Egy kezdetben 10&nbsp;cm átmérőjű meteoroid ellenben akár telihold fényességű is lehet. A [[Vénusz]] fényességénél (-4 magnitúdónál) fényesebb meteorokat [[tűzgömb]]nek nevezzük. Ezek közül sok erősen darabolódik a nagy hőhatás és az erős fékeződés hatására, így kisebb darabokra hullik szét. Az így szétrobbanó tűzgömböket [[bolida|bolidának]] hívjuk.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Irodalom ==
* Csizmadia Szilárd: Meteorcsillagászat, [[Meteor évkönyv]] 2004, [http://www.konkoly.hu/evkonyv/meteor/meteor.html www.konkoly.hu/evkonyv/meteor/meteor.html online változat]
 
41. sor:
* [http://www.naptarak.com/naptarak_meteor_naptar.html Meteornaptár] – hullócsillagnaptár az aktuális évre a meteoresők maximuma idejének holdfázisaival.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Csillagászati színképelemzés#Üstökösök, meteorok, kisbolygók|a meteorok színképe]]
* [[tunguszkai esemény]]
48. sor:
 
[[Kategória:Szférikus csillagászat]]
 
{{Link FA|sr}}