„Csantavér” változatai közötti eltérés

Csantavér 7 178 lakosa közül 92,4%-a vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámlálás alkalmával (2002), és ezzel az aránnyal Csantavér az egyik leghomogénebb, viszonylag nagy magyar településnek számít a Délvidéken.

A [[Mohácsi csata|mohácsi vészt]] ([[1526]]) megelőzően, Csantavér rendszeresen szerepel a Csongrád megyei dézsmajegyzékbendézsmajegyzéken ''Chontafeyer'' néven.

AAz [[Oszmán birodalom|törökök]] [[1543]]-ban átszervezikátszervezte a [[Közigazgatás|magyar közigazgatást]], és Csantavéra település a [[Szeged]]i járáshoz került. A török idők alatt Csantavér és környéke fokozatosan elnéptelenedett, illetve csak gyér [[Szláv népek|délszláv népesség]] lakott a környéken, melyekamely a [[Balkán-félsziget|Balkánról]] húzódtakhúzódott fel az elmenekült magyar lakosság helyére. A [[zentai csata]] ([[1697]]) után Csantavért már csak ''[[puszta (település)|puszta]]'' néven említik.

Amikor [[1779]]-ben Szabadka elnyeri a ''szabad kírályi város'' címet, az adománylevél ötödik pontja többek között arra kötelezi a város vezetőségét, hogy telepítsék be a hozzá tartozó "pusztákat"„pusztákat”, közöttük Csantavér -pusztát is.

Az első világháború végéig, illetve a [[trianoni békeszerződés]]ig, Csantavér [[Bács-Bodrog vármegye|Bács-Bodrog vármegyéhez]], illetve a Topolyai Járáshoz tartozott. [[Délvidék]] visszacsatolását követően [[Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944|1941-1944 között újra Magyarország]] része volt.

Csantavér népességét többségében magyarok alkotják, lakosságának nemzetiségi arányait nézve az egyik leghomogénebb magyar település az egész Délvidéken. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint ([[2002]]) összesen 7178 lakosa volt a falunak, ebből 6632 (92,4%) volt a [[magyarok]] száma. A magyarok után a második legszámosabb népcsoportot a [[cigányok]] alkotják (232), akiknek döntő többsége szintén magyarul beszél. 115 csantavéri nem nyilatkozott nemzeti hovatartozásáról. Egyéb nemzetiségek: [[szerbek]] 54, [[jugoszlávok]] 51, [[horvátok]] és [[bunyevácok]] 46, egyéb 48. A népesség létszáma folyamatosan fogyó tendencíát mutat, 1945 óta.

:''NépességA számánaknépesség változása Csantavérenalakulása 1945-től napjainkig''

A csantavériek túlnyomó többsége [[katolikus egyház|római katolikus]] vallású, azonban kisebb vallási közösségek is megtalálhatók a településen, például a [[Baptizmus|baptista gyülekezet]] <ref>[http://www.baptista.hu/csantaver/] A Baptista Gyülekezet honlapja</ref> is működik.

Az első világháború után, a békeszerződés megszegésével, szerb, illetve jugoszláv rendeletre, a zömében magyarok által lakott Csantavér közvetlen közelében két kisebb települést hoztak létre, ''Bačko Dušanovo'', illetve ''Višnjevac'' névvel. Ezeknek a falvaknak kezdetben szinte kizárólag szerb telepes lakossága volt. Bačko Dušanovo azonban mára már gyakorlatilag egybenőtt Csantavérrel és mivel a jóval nagyobb magyar falu lakosai közül többen a közeli szerb településen jutottak telekhez, ma már Bačko Dušanovon is a magyarok alkotnak többséget. A [[Magyar Nemzeti Tanács (Vajdaság)|Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács]] határozata alapján Bačko Dušanovo-nakDušanovónak hivatalos magyar neve is lett: [[Zentaörs]]. Višnjevacon a legnagyobb nemzeti közösség továbbra is a szerbeké, de már itt sem alkotnak abszolút többséget (47%), a magyarok száma pedig meghaladja a 35%-ot (összesen 224 személy). A falu hivatalos magyar elnevezése [[Meggyes]].

Amikor [[1941]]-ben [[Bácska]] ismét Magyarországhoz került, a trianoni szerződés ([[1920]]) után betelepített szerb "önkéntes"„önkéntes” ''(dobrovoljac)'' lakosságnak el kellett hagynia Magyarországot. Helyükre 208 [[bukovinai székelyek|székely]] családot telepítettek Józseffalváról.<ref>[http://www.igyuk.hu/altalunkkezeltoldalak/bukovina/telepek.htm] A bácskai telepek nevei, és a telepített bukovinai székely családok száma</ref> [[1944]]-ben a [[Bukovina|Bukovinából]] érkezett székelyeknek el kellett hagyniuk Bácskát. Akik túlélték az üldöztetést, főleg a [[Tolna megye|Tolna]]i megyében[[Kakasd]]on telepedtek le az onnan kitelepített [[Dunai svábok|svábok]] helyére.

A fő foglalkozási ág a [[mezőgazdaság]]. Az egy főre jutó [[szarvasmarha]] állomány itt a legnagyobb egész Szerbiában. Mezőgazdasági termékeiket a kistermelők főleg a közeli Szabadkán, [[Zenta|Zentán]], illetve [[Topolya|Topolyán]] értékesítik. Többen állnak munkaviszonyban az említett városok gyáraiban és vállalataibanvállalatainál.

Csantavér monumentális katolikus temploma már messziről látható a bácskai rónaságon. A plébániát még [[1785]]-ben alapították. A falu korábbi templomát lebontották, és a helyén építették fel – [[1929]]-ben – az új, a római bazilikákra emlékeztető, neoromán stílusú, hatalmas [[Páduai Szent Antal]]rólnak elnevezett templomotszentelt, amely három [[kupola|kupolávalkupolás]] rendelkeziktemplomot. A templom méretei: központiKözponti része 42 méter magas, alaprajza kereszt alakú, 47,5 méter hosszú, 34,5 méter széles, harmonikus építészeti egységet képez.

* [[Dér Henrietta]] diák, a [[Megasztár]] felfedezettje, a [[Sugarloaf]] együttes énekese, A Dal 2014 harmadik elődöntője résztvevője