„A nagyrozsdási eset” változatai közötti eltérés

Fekete-fehér'''A magyarnagyrozsdási filmszatíraeset''' egy 1957-ben készült. fekete-fehér magyar filmszatíra, kisvárosi komédia Zenthe Ferenc, Páger Antal, Sinkovits Imre főszereplésével. Az 1957-ben készültA filmet 27 évre betiltották, így csak 1984-ben kerülhetett közönség elé. Kisvárosi komédia.

Barka Sándor borellenőr és sofőrje útjuk során Nagyrozsdásra, az álmos és korrupt kisvárosba érkeznek. A tréfás sofőrnek köszönhetően Barkát miniszternek hiszik, ráadásul az is elterjed., hogy a masszőr rokona. A város vezetői megijednek az ellenőrzéstől, és vesztegetéssel próbálják eltussolni visszaéléseiket. Gábriel, a masszőr pedig kihasználva a számára kedvező helyzetet, harcot indít a nők fürdőhasználati jogáért.

A nagyrozsdási eset (1957), is tömegműfajok, a komédia, kisebb részben a melodráma eszközeit feszíti neki az ötvenes évek mozdíthatatlannak tűnő, óriási, súlyos, nyomasztó tömegének. A film szintjén nem is sikertelenül: kiderül az igazság, a bűnösök megbűnhődnek, happy end. A film története 1952-ben játszódik, a kultúrpolitika korifeusai tetszését nem nyerte el, mert az a nagyon megszelídített valóság (a minimális maximum), amellyel dolgozott, még így is túl kritikusnak találtatott. Ebben a formában félreérthetetlenül váltak el a „könnyű” műfaj könnyed, profi, csiszolt elemei a brutális, durva tényektől. Korrupció, meghunyászkodás, félelem, nepotizmus – ezeken a durvaságokon kellett fogást találni a komédia finomabb célpontokra kidolgozott eszközeivel. Ha ez a valóság, akkor ezt kell használni a tömegfilmhez, ezt a durvaságot kell elemelni, hogy komédiázni lehessen, s le lehessen aztán győzni. A művön kívüli nem szelídített valóság úgy oldotta meg az esztétikai problémát, hogy egyszerűen lesöpörte a művet a színről. Volt, nincs, amiről nem beszélünk, az nincs alapon. A filmet 1984-ben mutatták be, Kalmár akkor már négy éve halott volt.