„Kutatás-fejlesztés” változatai közötti eltérés

 

Az intézményfinanszírozás logikájából fakadóan meghatározott számú [[kutatóhely]]et tart fenn az állam, s igen beszédes adat az itt dolgozó kutatók népességarányos fajlagos mutatója is. Egy ország kutató-fejlesztő teljesítőképességét ezen adatok statisztikái alapján szokás összehasonlítani.

 

Az eredmények mérésére a hazai szakirodalomban szinte kizárólag a tudományos művek és [[szabadalmak]] minőségi és mennyiségi adatait találhatjuk meg. Ezek felhasználásával számos fajlagos és aggregált mutató képzésére van lehetőség.

Az ábrában feltüntetett inputteljesítmény az anyagi és személyi ráfordítások intenzitására, a folyamatteljesítmény a vállalkozási K+F helyek által kifejtett kutató-fejlesztő tevékenység folyamata során jelentkező objektív, mennyiségi (1. ábra) vagy minőségi (2. ábra) adatokon alapuló aktivitást jelenti. Ez utóbbi tipikus megjelenési formái az információforrások igénybevétele és az együttműködés más K+F helyekkel. A jelentkező harmadik változó az outputteljesítmény, amely a vállalatok által kifejtett K+F tevékenység kimeneti oldalán jelentkező kézzel fogható eredményeknek, publikációknak és szabadalmaknak a mennyiségi vagy minőségi adatait foglalja magába.<ref>[Molnár László: K+F aktivitás mátrix – Új koncepció a kutatás-fejlesztés teljesítményértékelésében, In: Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 12. szám, 1211-1213. oldal]</ref>

 

 

== A kutatás-fejlesztés és a tudomány kapcsolata ==