„Udvarhelyszék” változatai közötti eltérés

{{Történelmi régió infobox

| név = Udvarhelyszék

| térkép felirat =

}}

'''Udvarhelyszék''' egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi [[Székelyföld]] közigazgatási egységeinek. Székelyföld hagyományos központja évszázadokon keresztül, [[Székelyudvarhely]] központtal.<ref name=hauptstadte>{{cite book |author= Konrad Gündisch |title= „Hauptstädte” – in Siebenbürgen |publisher= Böhlau Verlag Wien |language= német |year= 1998 |pages= 61 |id= ISBN 3205989015}}</ref> Számos nemzetgyűlést tartottak itt a székelyek. Egyesek ugyan megkérdőjelezik Udvarhely hagyományos központi szerepét, de a Székelyfölddel vagy a sajátos székely joggal foglalkozó szakembereknél ez nem merül fel. A téma alapos ismerői közül érdemes megemlíteni Bodor György és Bónis György tanulmányait. A Székely oklevéltárban is fellelhető az alábbi: Az 1466. évi zabolai gyűlés határozatai közül meg lehet említeni: „az ítéletükkel elégedetlen fél fellebbezés útján Udvarhelyszékhez, és végül, ha akar, a székelyek ispánjához, és azután a királyi felség jelenlétéhez, e részben a régi szokást fenntartván, mehessen. Hozzáteendő, hogy saját ügyét mindenki a saját törvényszékén vigye, s ne másutt.” (SzO. III. 83-86) 1505. november 20-i székely nemzetgyűlés döntöttek a székely igazságszolgáltatás és bíráskodás kijavításáról, azzal a céllal, hogy el lehessen kerülni az eddigi hiányosságokat és elhatározták az egész Székelyföldre kiterjedő főtörvényszék felállítását. A Székelyudvarhelyen 1555 áprilisában összeült székely nemzetgyűlés korszakalkotó jelentőségű kodifikációs tevékenységet vitt véghez, amikor elfogadta a székely perrendtartási és eljárásjog kódexét.

[[Székelyföld]] középső részén fekszik, a [[Kis-Homoród|Kis-]] és [[Nagy-Homoród]], a Vargyas patakok, valamint a [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagy-Küküllő]] és a [[Fehér-Nyikó]] völgyében, illetve a fölsorolt vizek mellék patakainak mentén. Udvarhelyszéket a [[12. század]] első felében alapították a Biharból ide érkező székelyek. Más történészek szerint a székelyek korábban is a jelenlegi területen éltek, hiszen erről beszélnek a helyrajzi, földrajzi nevek, mint amilyen a Hargita, Réka erdeje, Kadicsa, Máré, Zete, Rapsonné, Tartod, Firtos és Budvár várak. Erről beszélnek a települések nevei is.