„Szent Száva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 46.40.60.10 (vita) szerkesztéséről Hidaspal szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{Szent infobox
| név = Szent Száva
'''Szent Száva,''' Rastko [[Nemanjić-dinasztia|Nemanjić]] (cirill: Растко Немањић) ([[1174]] – [[1236]]. [[január 14.]]), szerzetesi nevén Száva (cirill: Сава) a [[szerbek|szerb]] államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító [[I. István szerb fejedelem]] legkisebb fia. Az önálló [[szerb ortodox egyház]] megalapítója, továbbá az első érsek, író, fordító és törvényíró: bizánci törvénykönyvet fordított az egyházi életről, kolostori szabályzatot és egyházi költeményeket írt.▼
| kép = Der Heilige Sava von Serbien.jpg
| képméret = 250px
| képaláírás = Szent Száva. Ortodox ikon.
| címek = [[szerzetes]]
| születési idő = [[1174]]
| születési hely = [[Gradina]]
| halálozási idő = [[1236]]. [[január 14.]]
| halálozási hely = [[Trnovo]]
| egyháza =
| tisztelt = [[Szerb ortodox egyház]]
| boldoggá avatásának ideje =
| boldoggá avatásának helye =
| boldoggá avatta =
| szentté avatásának ideje =
| szentté avatásának helye =
| szentté avatta =
| kegyhely =
| ünnepnapja = [[január 27.]]<br>[[Ortodox kereszténység]]
| jelképei =
| védőszentje =
| oltárra emelés ideje =
| oltárra emelte =
| viták =
}}
▲'''Szent Száva,''' eredeti nevén '''Rastko [[Nemanjić-dinasztia|Nemanjić]]''' (cirill: Растко Немањић) ([[1174]] – [[1236]]. [[január 14.]]), szerzetesi nevén Száva (cirill: Сава) a [[szerbek|szerb]] államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító [[I. István szerb fejedelem]] legkisebb fia. Az önálló [[szerb ortodox egyház]] megalapítója, továbbá az első érsek, író, fordító és törvényíró: bizánci törvénykönyvet fordított az egyházi életről, kolostori szabályzatot és egyházi költeményeket írt.
A bizánci műveltség szellemében nevelkedett, erősen vonzódott a szerzetesi életmódhoz. [[1192]]-ben a Szent Hegyre, az [[Athosz-hegy|athosi]] [[Vatopédi]] kolostorba vonult, itt vette fel a Száva szerzetesi nevet. Az időközben apja lemondott a trónról és szerzetesként Simeon nevet vette fel. Közösen [[1198]]-ban szerb kolostorként újra alapítják [[Hilandar]]t az [[Athosz-hegy]]en (Jelenleg a szerbek legnagyobb zarándokhelye). Itt a külvilágtól szinte teljesen elzárva még 1198-ban összeállította a Hilandari Tipikont ( kolostori szabályzatot). Csak [[1208]]-ban tért vissza [[Szerbia|Szerbiába]] és székhelyét [[Studenica]]i kolostorba helyezi át és vezető szerepet vállal a szerbiai egyház életében. Összeállítja a Studenicai Tipikont, ennek részeként írja meg az első szerb irodalmi művet "Szent Simeon életét", valamint összeállítja Szent Simeon liturgiáját. Kialakítja a szerb egyház szervezetét, nyolc püspökséget alapít, rendezi a kolostorok működését, iskolákat és kórházakat hoz létre a kolostorokon belül, összeállítja az első szerb jogszabály-gyűjteményt a ''Zakonopravilo''-t ''(Nomokanon)''. Munkássága nyomán fejlődésnek indult a középkori szerb írásbeliség; az egyházi irodalom fordításával elősegítette a szerb irodalmi nyelv kialakulását és megerősíti ortodox vallásában az ország népét. [[1219]]-ben a [[nicea]]i egyházfőktől [[érsek]]i rangot és fölhatalmazást kapott a független [[szerb ortodox egyház]] megalapítására, a pátriárka az első szerb érsekké szenteli fel. [[1220]]-ban a pápától engedélyt kap arra, hogy a szerb ortodox érsek áldja meg a szerb király koronáját.<br/>
| |||