„Szocsi” változatai közötti eltérés

[[Hérodotosz]] a [[Fekete-tenger]] északi partvidékének legősibb népeként a [[kimmerek]]et írja le. A [[Kr. e. 12. század]] és a [[Kr. e. 8. század]] között ők uralták a [[sztyeppe]] [[Kárpátok]] és [[Kaukázus]] közötti részét. Lehetséges azonban, hogy a "kimmer" valójában gyűjtőnév volt, amit a görögök használtak a [[szkíták]] előtt az itt élő népekre. A Kr. e. 8. században a [[Krím-félsziget]]től keletre és délre élő kimmereket a benyomuló szkíták a Fekete -tenger déli partvidékére kényszerítették. Ezt követően a szkíták próbálták megvetni lábukat a Kaukázuson túl is, de [[Kr. e. 611]]-ben [[Küaxarész]] méd király kiűzte őket [[Méd Birodalom|Médiá]]ból. [[Kr. e. 7. század]]tól egyfelől a szkítákkal rokon [[szarmata]] törzsek, másfelől és görög kereskedők is megjelentek a vidéken. [[Milétosz]]i [[Görög gyarmatosítás|görög gyarmatosítók]] a Kr. e. 6. században sorra hozták létre kolóniáikat a [[Fekete-tenger]] partvidékén. Amikor [[VI. Mithridatész Eupatór]] [[pontosz]]i király [[Kr. e. 101]]-ben legyőzte a [[kolkhisz]]i fejedelemségeket, a [[Kaukázus]]tól északra eső [[Sztyeppe|sztyeppé]]n néhány [[szkíta]] törzset is hódoltatott. A [[kis-ázsia]]i hegemóniára törekvő Mithridatész hamarosan összeütközésbe került az ekkor már a [[Földközi-tenger]] keleti medencéjében is terjeszkedő [[Római Birodalom]]mal (ekkor még köztársaság). Kr. e. 88-63. között a Római Birodalom három háborút indított a pontuszi király ellen (mithridatészi háborúk). Amikor [[Kr. e. 66]]-ban a római seregek vezetését a fiatal és tehetséges [[Pompeius]] vette át, a pontuszi sereg egymás után szenvedte el a súlyos vereségeket, végül a mai Szocsi közelében lévő [[Dioszkuriasz]]ba húzódott vissza, ahová Pompeius már nem követte. Végül [[Kr. e. 63]]-ban győzték le véglegesen a rómaiak, az akkor már a Fekete-tenger és az [[Azovi-tenge]]r közötti szoros mellett fekvő, az ókorban [[kimmerek|kimmer]] [[Boszporusz]]nak is nevezett [[Pantikapaion]] városába visszaszorult pontuszi királyt.

A Fekete-tenger délkeleti régiójában a Kelet-Római Birodalom uralmának a szeldzsuk törökök vetettek végek. Őket a Kr. u. [[13. század]]ban talán még félelmetesebb hódítók a [[Tatárjárás|mongolok]] követték. A [[Mongol Birodalom]] felosztása után az [[Arany-Horda]] uralta a térséget az [[Török Birodalom|oszmán-török]]ök hódításáig.

Az I. világháború, majd a szovjet-oroszországi polgárháború után a terület [[1922]]-ben a [[Szovjetunió]]t létrehozó [[Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság]] része volt. A Szovjetunió felbomlása óta az [[Oroszország]] része.