„Sárkány Lovagrend” változatai közötti eltérés

'''Sárkány Lovagrend''', tulajdonképpen ''Sárkány Társaság'', latinul ''Societas Draconistrarum''. A rend jelképe a farkával önmagát megfojtó, azaz önmagát feláldozó sárkány. A szimbólum jelképezi azt a pillanatot, amikor egy nobilis lélek hajlandó saját magát is feláldozni, hogy másokon segíthessen. A lovagrendet Luxemburgi [[Zsigmond magyar király]], későbbi [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] valószínűleg második feleségével, [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbálával]] kötött házassága alkalmával alapította.

[[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] magyar király és [[Cillei Borbála magyar királyné|Borbála királyné]] alapította a király Boszniában elért hadisikerei után, egy 1408. december 12-i oklevélben, mely [[Albeni Ébenhardt]] nagyváradi püspök munkája volt. Az alapítás inspirálója a már létező [[Szent György Lovagrend]] lehetett.

A rend az igaz hit védelméért – és a [[husziták]] ellen – küzdő vitézek kitüntetése céljából született.

Felette arany lángoktól körülvett kereszt, szárain ''O Q''[uam] ''MISERICORS EST DEUS IUSTUS ET PACIENS'' felirattal.

Védőszentnek [[Szent György|Sárkányölő Szent Györgyöt]] és [[Árpád-házi Szent MargitotMargit|Szent Margit]]ot választották. [[Szent György]] köztudomásúlag [[Mihály arkangyal|Szent Mihály]] földi megtestesítője a sárkány elleni küzdelemben, utóbbi taszította le az Isten ellen fellázadó Sátánt[[Sátán]]t a pokolba[[pokol]]ba.

: [[Cillei Hermann]] gróf, a király apósa, fia [[Cillei Frigyes]], [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós]] [[nádor]], [[Lazarevics István szerb despota|Lazarevics István]] (Stefan Lazarević szerb despota), Tamási János, Szántói Lack Jakab és [[Stiborici Stibor]] [[Erdélyi vajda|erdélyi vajdák]] , [[Maróti János (macsói bán)|Maróti János]] macsói, [[Ozorai Pipó]] szörényi bánok, [[Szécsi Miklós (tárnokmester)|Szécsi Miklós]] [[tárnokmester]], [[Corbaviai Károly]] főkincstartó, [[Szécsényi Simon (főajtónálló)|Szécsényi Simon]] [[főajtónálló]], [[Corbaviai János (főasztalnok)|Corbaviai János]] [[főasztalnok]], Alsáni János főpincemester, Lévai Cseh Péter főlovászmester, [[Csáki Miklós (erdélyi vajda)|Csáki Miklós]] a korábbi erdélyi vajda, [[Bessenyei Pál]] és [[Pécsi Pál]] korábban ([[Dalmácia]], [[Horvátország]] és [[Szlavónia]] [[bánjai]]), [[Nádasdi Mihály]] [[székelyispán]], [[Perényi Péter (országbíró)|Perényi Péter]] máramarosi főispán és [[Perényi Imre (kancellár)|Perényi Imre]] titkos kancellár és [[Garai János (ispán)|Garai János]], [[Garai Miklós (nádor, ?–1386)|id. Garai Miklós]] nádor fia.

A király és a rend tagjai szívesen használták a rend jelképét. Zsigmond pecsétjén, címerein, kályhacsempéin is megjelenik egy sárkány, sőt 1755-ben a nagyváradi székesegyház feltárása során éppen egy sárkányt ábrázoló arany ékszer alapján azonosították Zsigmond sírját. Szerepel a rendjelvény ifjabb Stiborici Stibor vagy [[Perényi János (tárnokmester)|Perényi János]] sírkövén, [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós]] és [[Csapy család|Csapi András]] címereslevelén, de igazán a [[Báthori-család|Báthoryak]] vitték tovább a hagyományt.

[[1431]]-ben Zsigmond jelentősen bővítette a rendet, így került sorai közé az a [[II. Vlad havasalföldi fejedelem|II. Vlad]] is, aki a rendbe történő felvétele után felvette a ''draco („sárkány”)'' latin melléknevet, mely a román nyelvben [[Sátán|ördögöt]] is jelentett. Később fia, [[III. Vlad havasalföldi fejedelem|Vlad Ţepeş]] apja címe után „örökölte” hírhedt nevét, a [[Drakula|drakulát]].

A rend alapvetően reprezentatív célú szervezet volt, amely Zsigmond legfőbb politikai támogatóit és szövetségeseit tömörítette. Megalapítása jól illeszkedik a korabeli európai szokásokhoz, párhuzamba állítható például az [[Aragónia|aragón]] [[Kanna-renddelrend]]del, az ausztriai [[Sas-renddel]], vagy az angol Térdszalagrenddel[[Térdszalagrend]]del.

Zsigmond halálával a rend sokat vesztett tekintélyéből, célja elhalványult, politikai jelentősége háttérbe szorult. Mint kitüntetésről is mindössze két adat van arról, hogy [[Albert magyar király|Albert]], majd [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] még adományozta a rendet.{{refhely|Besnyő 1979|199. oldal}} Utolsó írásos dokumentuma a 18. század elejéről maradt fenn, ez a [[bukaresti egyetemen]] lelhető fel.

2001-ben Nagyváradon[[Nagyvárad]]on született újra a Sárkány Lovagrend. A Varadinum ünnepségsorozatának keretén belül avattak újra sárkányos lovagokat. A Rend nagymesteri jogkörrel felruházott kancellárja gróf várhegyi Lehr György lett.

Az első lovagok között volt [[Tempfli József]] nagyváradi püspök, valamint [[II. Rákóczi Ferenc]] egyik egyenes ági leszármazottja, Jacqueline de Rákóczi. (lásd még: [[Rákóczi-család|Rákócziak]]), aki a franciaországi rendtartomány nagypriori címének lett várományosa.