„Kolozsvári gettó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
38. sor:
A kolozsvári keresztény lakosság összességében passzívan viszonyult a zsidók gettósításához. A kivételek közé tartozott [[Márton Áron]] gyulafehérvári római katolikus püspök, aki 1944. május 18-án, a [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templomban]] mondott prédikációjában arra intette a magyarságot, hogy akadályozzák meg zsidó testvéreik üldözését, majd a hatóságnak írt leveleiben a deportálások azonnali leállítását kérte. [[Járosi Andor]] evangélikus esperes hamis keresztleveleket állított ki, és lakásában is zsidókat bújtatott el. A református és unitárius felekezetek vezetői nem emeltek szót a zsidók érdekében.
Számos esetben a keresztények bújtatták és élelmezték a zsidókat, vagy segítséget nyújtottak a Dél-
== A deportáltak emléke ==
[[Fájl:Kvár Neológ zsinagóga.jpg|bélyegkép|A kolozsvári neológ zsinagóga a koncentrációs táborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma]]
Míg a város [[neológ zsinagóga (Kolozsvár)|neológ zsinagógája]] az összes észak-erdélyi deportált emléktemploma, az egykori gettó helyén 1998-ben a város emléktáblát állíttatott. 2014-ben emlékmű felállítását tervezik a belvárosi Caragiale parkban, a [[Ferences templom és kolostor (Kolozsvár)|ferences kolostor]] szomszédságában. Az emlékművet a holokauszt-túlélő [[Lövith Egon|Lövith Marc Egon]] kolozsvári szobrászművész tervei alapján [[Kolozsi Tibor]] fogja készíteni.
== Jegyzetek ==
| |||