„Gyulai Pál (történetíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|a humanista történetíróról|Gyulai Pál (egyértelműsítő lap)}}
Abafáji '''Gyulai Pál''' (1550 k. – [[Abafája]], [[1592]]. [[december 10.]]) erdélyi magyar orvos, humanista történetíró, fejedelmi titkár, alkancellár a krakkói erdélyi kancellárián. Bár közrendű sorban született, [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] és [[Báthory Zsigmond]] szolgálatában sikerült fontos hivatali pályát befutnia, és vagyont szereznie, két házasságával pedig tovább növelte vagyonát, és társadalmi megbecsültségét. Egy udvari összeesküvés következtében ért tragikus véget, s csak az 1607-es kolozsvári országgyűlés rehabilitálta. Híressé vált
== Életpályája ==
Gyulai családi hátteréről keveset tudni. Az 1577-ben kelt nemesítő levele szerint „plebejusi, nem nemesi állapotban” született. Apja Gyulai Szabó Miklós, anyja Walkay Márta volt. János nevű öccse [[Báthory István]] lengyelországi hadjárataiban tisztként vett részt, név szerint nem ismert lánytestvére pedig [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] kancellár dédanyja volt.{{refhely|Horn 2009| 249.}}
31. sor:
* Költeménye [[Heltai Gáspár]]hoz, a Bonfini-kiadás megjelentetésének alkalmából. Kiadva: Historia inclyti Matthiae Hunyadi, regis Hungariae augustissimi ex Antonii Bonfini, historici diserti, libris decadis primum tertiae, delinde quartae (quae latuit hactenus nullibique impressa fuit) in unum congesta ac disposita a Caspare Helto Claudiopolitanae ecclesiae ministro ac typographo. Kolozsvár, 1565.
* Commentarius rerum, a Stephano Rege adversus magnum Moschorum Ducem gestarum, Anno 1580. Claudiopoli, 1581. (A szerző, Paulus Giulianus, a [[Kovacsóczy Farkas]] erdélyi cancellariushoz intézett ajánlás föliratában nevezi meg magát. Egyetlen ismert példánya a marosvásárhelyi [[Teleki–Bolyai Könyvtár|Teleki-könyvtárba]] került.) Magyarul kiadta Koncz József, 1897.
* Tanácsi Tükör, az az, N. Gyulai Palnak eszes, okos, tanacsos, Oktato Levele, Mellyet Ama nagy emlekezetű Meltoságos Erdélyi Fejedelem és Felséges Lengyel Király Bathori Istvánnak szeginy leginyből lött belső Tanács híve irt, Tanacsi Tükörűl, Sibrik Györgynek, Varadi Fő Kapitannak, Lengyelországi Nipoloinczről, tisztiben hiven és dicseretesen valo el-járására. An. 1585. die 29. Aug. Prov. 12. v. 15 Qui auscultat consilio, Sapiens est. Prov. 27. v. 9. Miképpen a kenet és jó illat meg vidamittya az elmét; ugy mindent az ő baráttyának édes Tanacsa inkáb meg-vidámit, hogy nem mint az ő tulajdon tanácsa. Szeben, 1663. Gyulai Pálnak ezt az eredetileg latinul írt levelét, amely 18. századi másolatban maradt fenn, [[Idősebb Csepregi Turkovitz Mihály|Csepregi Turkovics Mihály]] fordította magyarra, mint az előbeszédből kitűnik. [[Bethlen Farkas (kancellár)|Bethlen Farkas]] közli ''Consilii Speculum'' című munkájában; az [[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1814–1818)|Erdélyi Múzeum]] (1815. II. 140.), a Felsőmagyarországi Minerva (1832. 442.) és a Honművész (1835. 90-93. sz.) is közölte. A levél, amelyben az erdélyi fejedelemség 16. századi politikájának alapkérdéseit és saját életfilozófiáját fogalmazta meg, annyira híressé vált, hogy 1660-ig minden váradi kapitány beiktatásakor felolvasták.
== Jegyzetek ==
| |||