„Amenhotep, Hapu fia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ókorportál sablon elhelyezése |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
==Élete==
Közrendű családba született az [[Alsó-Egyiptom|alsó-egyiptomi]] [[Athribisz]]ben (óegyiptomi nevén ''Hut-heri-ib)'', valószínűleg [[III. Thotmesz]] uralkodásának vége felé. Apját Hapunak hívták, anyját Itunak. Később egyes családtagjai is fontos pozíciót töltöttek be: Amenhotep nevű rokona a fáraó memphiszi háznagya lett, [[Ramosze]] pedig vezír<ref>Cyril Aldred: Akhenaten, King of Egypt (London, Thames and Hudson, 1991, ISBN 0-500-27621-8, pp.89,164</ref>.
III. Amenhotep uralkodása alatt először katonai pályán haladt egyre feljebb a rangsorban; először sorozási írnokként szolgált (a fáraó katonai és más jellegű építkezéseihez biztosította és osztotta el a munkaerőt), majd őt bízták meg a [[Nílus-delta|Nílus-deltában]] azzal, hogy őrséget állítson fel a Nílus egyes mellékágainál, szemmel tartva a [[Földközi-tenger]] felől érkezőket, szárazföldön pedig az országba érkező nomád törzseket. Egyik szobrán tábornokként említik<ref>Aldred, op.cit., p.164</ref><ref>[http://geoanalyzer.britannica.com/ebc/article-9006081 Encyclopedia Britannica Online]</ref>. Később kinevezték királyi írnokká, majd „a fáraó minden építkezésének felügyelőjévé”. Ebben a minőségében ő irányította III. Amenhotep hatalmas építkezéseit, köztük a [[karnaki templom]]együttes bővítését, a [[luxori templom]] és [[III. Amenhotep halotti temploma]] – az ókori Egyiptom legnagyobb temploma – építését. Ő hozatta a [[Héliopolisz]] közelében található ''Dzsu Deser'' (Gebel el-Ahmar, az [[Óegyiptomi nyelv|óegyiptomi]] és az [[Arab nyelv|arab]] nyelv jelentése egyaránt: ''Vörös-hegy)'' bányából a ma [[Memnón-kolosszusok]] néven ismert két hatalmas kőszobrot<ref>{{Kákosy}}, p. 141</ref>. Abban az egyedülálló kegyben részesült, hogy saját, a fáraóéra néző halotti templomot építettek neki. Szintén a fáraó kegyéből a karnaki templomban hírvivő lehetett, az emberek az ő szobrához is imádkozhattak, hogy közvetítse kérésüket az istenekhez<ref>Kákosy, op. cit., p.143.</ref>.
A 30. uralkodási évben ő szervezte meg a fáraó első [[Szed-ünnep|''szed-''ünnepét]] is. Nagyjából ugyanebben az időben kinevezték [[Szitamon]] hercegnő-királyné háznagyává és birtokainak felügyelőjévé.
Valószínűsíthető, hogy rokonszenvezett a III. Amenhotep uralma alatt egyre erősödő és a fáraó istenítésével egyre inkább egybemosódó Nap-kultusszal, melyben már ott rejtőztek az [[Ehnaton]] által bevezetett [[amarnai reformok]] magvai. Mindez azonban nem jelentette, hogy egyistenhívő lett volna, és [[Manethón]] írásai szerint öngyilkosságot követett el, mert nem értett egyet Ehnaton reformjaival.
| |||