Főmenü megnyitása

Módosítások

a
A japán nyelv tipológiailag agglutináló, alany-tárgy-ige (SOV) sorrendű mondatokkal. A mutató névmások megelőzik a jelzett szót.
 
A főneveknek nincs ragozásuk, az esetviszonyokat a főnévi csoportok után álló partikulák jelzik: '''wa-''' – topik jelölő, '''ga-''' – (nem topik) alany jelölője, '''o-''' – tárgyjelölő, '''ni-''' – mindenféle helyviszony jelölője, '''no-''' – mindenféle jelzői viszony jelölője (beleértve a vonatkozó mellékmondatot is), de instrumentális-partikula stb. A többes számot sokszor nem jelölik, de ha szükséges, ki tudják fejezni, viszont csak a főnéven és névmáson jelenhet meg, az ige vagy a melléknév sohasem kerülhet többes számba. A többes szám kifejezésére alkalmazhatnak toldalékot: -'''tacsi''' (''kodomo''-'''tacsi''' 'gyerekek'), -'''ra''' (''kare''-'''ra''' 'ők') vagy megduplázzák a főnevet: (''hito''-'''bito''' 'emberek', ahol hangtani változás is történhet a szó belsejében b>h). A többes számot általánosan alkalmazó nyelvekhez hasonlóan a [[megszámlálhatóság|megszámlálhatatlan]] főnevek, tehát az anyagnevek vagy az elvont fogalmak nevei esetében azonban nem alkalmazzák.
 
A személyes névmások gyakran kiesnek, ha referenciájuk a kontextusból kiderül. Az első személyben az udvariasság foka szerint többféle alak közül választ a beszélő, második személyben gyakran ugyancsak udvarias formula helyettesíti a névmást (például megszólított neve, tiszteleti '''-san/-sama''' / ''-szan/-szama'' szócskával toldva).