„TIROS–1” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
[[1960]]. [[április 1.|április 1-jén]] [[Florida|Floridából]], a [[Cape Canaveral]] (KSC) [[Kennedy Űrközpont]]ból, a LC–17A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról [[hordozórakéta|Thor-DM18 Able-2]] [[hordozórakéta|hordozórakétával]] állították [[alacsony Föld körüli pálya|alacsony Föld körüli pályára]] (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája {{szám|99.16}} perces, {{szám|48.4}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|693}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|750}} kilométer volt.
Forgás stabilizált (8-12 rpm), stabilitását a beépített hajtóművekkel biztosították. Orientálása nem Föld központú. Formája 18 oldalú prizma, henger alakú, átmérője {{szám|107}}, magassága {{szám|56}} centiméter, tömege {{szám|122.5}} kilogramm. Az űregység alumínium ötvözetből és rozsdamentes acélból készült. Az űreszköz felületét {{szám|9200}} napeleme lapocska borította, éjszakai (földárnyék) energia ellátását 21 [[nikkel]]-[[kadmium]] [[Akkumulátor (energia)|akkumulátorok]] biztosították. Kettő kamerájával alacsony és nagy felbontású képeket készítettek. Fényképeit az [[Elektromágneses sugárzás|elektromágneses spektrum]] különböző hullámhosszain, főleg látható és infravörös hullámhosszon végezte. A [[felhő]]kön és felhőrendszereken kívül megfigyelte a városok [[fényszennyezés]]eit, a [[környezetváltozás]]ait, tüzeket, homok- és porviharokat, hó- és jégtakarót, [[óceáni áramlat]]okat és más környezeti folyamatokat. Mágneses magnó tárolta a képeket, földi parancsra a vevőállomásra visszajátszotta. [[Telemetria]]i kapcsolatot négy rúdantennával biztosították. Kamerái a megvilágított oldalról {{szám|22952}} felvételt készítettek.
1960. [[június 15.|június 15-én]] bekövetkezett technikai hiba miatt befejezte aktív szolgálatát.
| |||