„Mediáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dzsi (vitalap | szerkesztései) a Hibás hivatkozás kikalapálása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''mediáció''' (magyarul '''közvetítés''') egy speciális [[konfliktus]]kezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben.
A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő.
A szó – ''mediare'' – eredeti jelentése:
21. sor:
* a beszűkülés, bizalmatlanság, merev attitűdök kialakulásának megakadályozása.
A mediáció definíciója Florida állam jogában a következőképpen szól:
''„Mediáció alatt azt az eljárást kell érteni, amelynek során egy semleges harmadik fél segítséget nyújt a feleknek vitájuk rendezésére, anélkül azonban, hogy maga döntené el a vitát. Ez az eljárás teljesen informális és békítő jellegű, célja, hogy segítse a feleket egy kölcsönösen elfogadható egyezség létrehozásában.” (Florida, Mediation in any civil actions § 44.301)''
Nem feltétlenül jelent jogilag kötelező eljárási rendet, illetve jogszabályban meghatározott speciális formát. A mediátor nem döntőbíró, sokkal inkább vitavezetőként lép fel, hiszen a mediáció során a hangsúly a felek közötti egyezkedésen van. Ez a leginkább
== A mediáció története==
33. sor:
Kínában az egymást követő uralkodói dinasztiákban a mediáció a konfliktusmegoldás egyik legfőbb eszköze volt.
A feljegyzések szerint a mediáció eljárása a 19. században került alkalmazásra először eszközként a nemzetközi konfliktusok megoldásában. Például Nagy-Britannia közvetített Portugália és Brazília között 1825-ben, vagy a Vatikán (XII.
Egyes nemzetközi konfliktusokat, mint például azt a „csatát”, ami az izraeli hadsereg és a
Az Európai Unió fejlődésében a gazdasági unió érvényesül, a hatályos EK. irányelvek a mediátort független szakmai munkát végző szolgáltatóként határozza meg, a viták kezelésének alternatív eljárási lehetőségeként.
50. sor:
A családi mediáció a szülők egymás közötti és gyermekeik közötti jövőbeni kapcsolatára figyel, és azon alapul, hogy a szülők tudják a legjobban, hogy a gyermekeiknek mire van szüksége. Kutatási tapasztalatok szerint a családi és válási mediációt a gyermek elhelyezésében, a kapcsolattartásban való megállapodásban, vagy lakóhely kijelölésében tartanak.
A párokat a válással kapcsolatos átmeneti élethelyzetben a zavarodottság, kudarc, bűntudat, düh és ambivalencia érzése árasztja el. Az érzelmi terhek megnehezítik a felnőttek döntéshozását a vagyon megosztásában és a gyermek elhelyezése kérdésében. Ha a felek nem tudnak megegyezni akkor a végső döntést a bíró hozza meg autoriter módon. A bírák és szakértők erősen túlterheltek, egyikük számára sincs speciális képzés és a tárgyalások „futószalagja” is megnehezíti az eljárást.
A felek ennek következtében úgy érzik, hogy
Magyarországon több iskola jött létre, vagy került átvételre külföldi műhelyekből. (Pl. coaching, TFKKE Országbíró-féle mediátoriskola, tárgyalástechnikai alapú iskola, tranzakcionális elméleteken alapuló képzés, ontológiai alapú iskola stb.).
A családi mediáció ezen a ponton léphet be a bírósági eljárás megelőző, vagy akár bírósági per szüneteltetésével egybekötött kiegészítő elemeként, mint olyan folyamat, melynek során szerephez juthatnak a szorongások, félelmek, annak érdekében, hogy jobban érthetővé váljék a felek mögöttes érdeke, ellentétes látásmódja.
Különösen javasolt a mediáció a tönkrement, elrontott házasságok eseteiben, amikor már képtelenek segítség nélkül kommunikálni egymással, amikor már az indulatok és negatív érzelmek elhatalmasodtak. Egyre erősebb a hosszú házasság keretein belüli vagyoni mediáció és mediátor előtt kötött egyezség.
64. sor:
Napjainkra az Európára, Németországban vagy Magyarországon jellemző két fő irányzat (szakterületcsoport) a gazdasági mediáció, illetve a válási mediáció.
Napjainkra a párkapcsolati mediáció elkülönül a válóperes mediációtól, vagy a permegelőző válási mediációtól.
Független a KIM szakminisztérium által vezetett névjegyzékben szereplő képzett mediátorok Magyarország egész területén megtalálható igazságügyi szolgáltatók az EK irányelveknek megfelelően.'''
A magánéleti jogviták leggyakoribb ügycsoportja a válás indítása, a vagyonmegosztás, gyermekelhelyezés körüli vitás ügyek mediátor szakértő segítségével történő rendezése.
Válási mediációról beszélhetünk a válási szándék megjelenése idejében folytatott konfliktuskezelő igazságügyi közvetítői tevékenységnél, amelynek gyakori eredménye a házasság, élettársi kapcsolat megőrzése belső okiratban rögzített mediátori egyezséggel jövedelmekről, vagyonelemekről, használati módokról stb.
74. sor:
Válási mediációban nagy számban irodák csak az érzelmi sérülésekre, konfliktusok egy részére koncentrálnak, itt tartalmi és jogalanyként kezelhető egyezségek nehezen, vagy nem születnek meg.
A válási mediációban az érzelmek,
Válási mediáció történhet a mediátor szakértő iroda hivatalos irodájában, de igen gyakran kihelyezett helyszíneken
== Felhasznált irodalom ==
* Gyengéné dr. Nagy Márta: Mediálni vagy sem? In: Család Jog 2007 V.
* dr. Barinkai, dr. Bártfai, dr. Dósa, dr. Gulyás, dr. Herczog, dr. Horváth, dr. Kutacs, dr. Lovas, dr. Molnár: A mediáció; A közvetítői tevékenység (második, hatályosított, bővített kiadás) HVG-ORAC kiadó 2006.
| |||