„Francia Polinézia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nyír-Kartal → Nyír-Karta, egyéb apróság AWB |
|||
51. sor:
A Francia Polinéziát alkotó szigetcsoportok hivatalosan csak a francia [[protektorátus]] megalapítása után egyesültek 1889-ben. A szigetek közül a [[Polinéz benszülöttek|polinézek]] a [[Marquises-szigetek]]et hódították meg először i.sz. 300 körül, majd később, 800 körül a [[Társaság-szigetek]]et is. A polinézek laza törzsi szerveződésben éltek.<ref>[http://www.zum.de/whkmla/region/pacific/frpolynpre1797.html History of Polynesia, before 1797 - Alexander Ganse]</ref>
Az európaiakkal való kommunikáció 1521-ben kezdődött, amikor [[Ferdinand Magellan]], a portugál hajós felfedező először pillantotta meg a mostani [[Tuamotu-Gambier-szigetek]]hez tartozó [[Pukapuka]] szigetet. 1722-ben a holland [[Jakob Roggeveen]] jutott el először [[Bora Bora]] szigetére Európából, 1767-ben pedig a brit [[Samuel Wallis]] [[Tahiti]]re jutott el. Egy évvel később [[Louis Antoine de Bougainville]] francia felfedező, majd még egy évvel később a híres [[James Cook]] kapitány is kikötött Tahitinél. A [[Keresztény vallás|keresztény]] [[Hittérítő|hittérítés]] spanyol papokkal kezdődött, akik 1774-től jelentek meg Tahitin. A protestánsok jelenléte 1797-től folyamatos a térségben.<ref name="Francia Polinézia története">[url=http://www.historyofnations.net/oceania/frenchpolynesia.html Francia Polinézia története]</ref>
[[Fájl:Society kingdoms.svg|thumb|left|A Társaság-szigetek királyságai.]]
[[II. Pomare]], Tahiti királya 1803-ban menekülésre kényszerült [[Moorea]] szigetre. Családjával együtt 1812-ben erőszakosan átkeresztelték protestáns vallásra. 1834-ben francia hittérítők érkeztek a szigetekre. Mivel a helyiek nem nézték jó szemmel a misszionáriusokat 1836-ban Franciaország hadihajót küldött a régióba. 1842-ben Tahiti és [[Tahuata]] francia protektorátus alá került, hogy a [[katolikus]] hittérítők zavartalanul dolgozhassanak. A fővárost, [[Papeete|Papeetét]] 1843-ban alapították. 1880-ban Franciaország magához csatolta Tahitit, így a protektorátusi cím helyett a [[Francia gyarmati birodalom]] részévé vált.<ref
Az [[1880-as évek]]ben Franciaország igényt tartott a [[Tuamotu-szigetek]]re, amely korábban a [[Pomare-dinasztia|Pomare-dinasztiához]] tartozott, bár formálisan nem csatolta magához. Továbbá a franciák Tahuata szigetet 1842-ben protektorátusba vették és az egész [[Marquises-szigetek]]re úgy tekintettek, hogy az Franciaország része. 1885-ben Franciaország kinevezett egy kormányzót és létrehozott egy általános tanácsot, amellyel létrejött egy igazi gyarmati kormányzás. 1888-ban [[Rimatara]] és [[Rurutu]] szigeteket a briteknek nem sikerült lobbizás révén protektorátus alá vonni, így egy évvel később a Franciák ezeket is magukhoz csatolták. 1892-ben adták ki az első helyi bélyegeket a tartományban. A tartomány első hivatalos elnevezése az ''Établissements de l'Océanie'' (Óceaniai Telepek) volt. 1903-ban az általános tanácsot tanácsadó testületre változtatták és a gyarmat nevét megváltoztatták ''Établissements Français de l'Océanie'' (Óceaniai Francia Telepek) kifejezésre.<ref>{[http://www.zum.de/whkmla/region/pacific/frpolyn18891918.html History of French Polynesia, 1889 to 1918 -Alexander Ganse]</ref>
116. sor:
[[Tahiti]] közelében van néhány egyéb fontos sziget, [[atoll]] és szigetcsoport is: [[Ahe]], [[Bora Bora]], [[Hiva Oa]], [[Huahine]], [[Maiao]], [[Maupiti]], [[Mehetia]], [[Moorea]], [[Nuku Hiva]], [[Raiatea]], [[Tahaa]], [[Tetiaroa]], [[Tubuai (Ausztrál-szigetek)|Tubuai]] és [[Tupai]].
A térségben előfordulhatnak viharos ciklonok, főleg január hónapban. A szigetek között vegyesen van lapos, amelynek zátonyos a partja, illetve van amelyik felszíne egyenetlen, magas hegyekkel tarkított. A Tuamotu-szigetek az egyetlen, amelynek mindegyik szigete lapos. Az Ausztrál-szigetekhez tartozó Gambier-szigetek a legritkábban lakott rész. Itt a szigetek többsége lakatlan. Francia Polinézia teljes lakosságának 61%-a él Tahiti szigeten, Papeete városban vagy környékén.
== Közigazgatás ==
135. sor:
2010. január elsején az össznépesség 267000 fő volt<ref>[http://www.ispf.pf/ISPF/EnqRep/DemoEtatCivil/bilan.aspx title=Bilan, principaux indicateurs et estimations de population (Ensemble Polynésie) - Institut Statistique de Polynésie Française (ISPF)]</ref>, amely a 2007-es népszámláláshoz képest (259596) növekedésnek számít.<ref>[http://www.ispf.pf/ISPF/EnqRep/Recensement/Recens2007/Popleg.aspx Population légale au 20 août 2007 - Institut Statistique de Polynésie Française (ISPF)]</ref> A 2007-es népszámláláskor a lakosság 68.6% [[Tahiti]] szigetén élt. A főváros, [[Papeete|Papeetē]] város lakossága 131695 fő volt.
A lakosság 87.3% született Francia Polinéziában, 9.3% [[Franciaország]]ban, 1.4% [[Franciaország tengerentúli területei|Franciaország egyéb tengerentúli területein]] és 2.0% külföldi országokban.<ref>[http://www.ispf.pf/ispf/EnqRep/Recensement/Recens2007/Themes/Migrations.aspx Recensement 2007 – Migrations : Chiffres clés - Institut Statistique de Polynésie Française (ISPF)]</ref> Az 1988-as népszámláláskor feltett etnikai hovatartozást kérdező kérdésre a lakosság 66.5% vallotta magát színtiszta [[Polinéziai emberek|polinéznek]], 7.1% keveredett polinéznek, 11.9% európainak (főleg [[Franciák|franciának]]), 9.3% francia és polinéz keveréknek (ú.n. "demis"-nek (szó szerint "fél"), és 4.7% [[Kelet-Ázsia|kelet-ázsiainak]] (főleg [[Kínaiak|kínainak]]).
Az európaiak, a demik és a kínaiak főként [[Tahiti]] szigetére koncentrálódtak, azon belül is főleg [[Papeete]] városba, így itt sokkal magasabb az arányuk, mint Francia Polinézia egyéb területein. Annak ellenére, hogy a különböző kisebbségek keveredésének már hosszú történelme van, az elmúlt években megnőttek az etnikai feszültségek azáltal, hogy a politikusok [[Xenofóbia|idegenellenes]] beszédeket tartanak és nacionalista zászlókat lebegtetnek.<ref>[http://www.conflits.org/index1709.html Logiques " autonomiste " et " indépendantiste " en Polynésie française Conflits.org]</ref><ref>[http://www.rue89.com/2008/03/01/temaru-flosse-le-rebond-du-nationalisme-tahitien Temaru-Flosse: le rebond du nationalisme tahitien Rue89.com]</ref>
150. sor:
| align=center| 84,551 || align=center| 119,168 || align=center| 137,382 || align=center| 166,753 || align=center| 188,814 || align=center| 219,521 || align=center| 245,516 || align=center| 259,596 || align=center| 267,000
|-
| colspan="14" style="text-align:center;"| <small>Korábbi hivatalos népszámlálási adatok.<ref>[http://www.legifrance.gouv.fr/jopdf/common/jo_pdf.jsp?numJO=0&dateJO=20030805&numTexte=27&pageDebut=13481&pageFin=13484 2002 census - Legifrance.gouv.fr]</ref><ref>[http://www.ispf.pf/(qbjrtn454t2i14453i3q5pi4)/stat/demo/rp2002/retro/tables/retro1.xls 1971, 1977, 1983, 1988, és 1996 népszámlálás
|}
189. sor:
== Közlekedés ==
Francia Polinéziában 53 repülőtér található, ebből 46 van aszfaltozva. Az egyetlen nemzetközi repülőtér a szigeteken a [[Faaa Nemzetközi Repülőtér]]. Minden egyes szigetnek van saját repülőtere, amelyről el lehet jutni a többi szigetre. Az [[Air Tahiti]] a fő légitársaság, amely a szigetek között közlekedik. Akár havi bérlet is vásárolható a társaságnál.<ref>[http://www.airtahiti.aero/articles.php?id=69 www.airtahiti.pf Air Tahiti Airpasses, olvasva: 2013.02.24.]</ref> [[Tahiti]] és [[Moorea]] szigetek között naponta három komp indul.
Az utóbbi években ugyan lecsökkent, a luxushajózás továbbra is jelentős a térségben.
221. sor:
== Forrás ==
* Midi Világatlasz, Nyír-
== További információk ==
| |||