„Chełm” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a jav.
a linkek
20. sor:
'''Chełm''' (ukránul ''Холм'' – Holm) – város [[Lengyelország]] [[Lublini vajdaság]]ának keleti részén, a [[Chełmi járás]] székhelye. [[1975]] – [[1999]] között vajdasági székhely volt. [[Lublin]]tól 70 km-re keletre fekszik, az [[Ukrajna|ukrán határ]] közelében (24 km-re a dorohuski határátkelőtől) az ''Uherka-patak'' partján. [[2005]]-ben 72,6 ezer lakosa volt, közigazgatási területe 36,3 km². [[Fájl:Chełm3.JPG|thumb|250px|A chełmi bazilika]]
 
== TörténelemTörténelme ==
A mai város területén már a [[9. század]]ban földvárral megerősített szláv település állt. Nevét valószínűleg a ma a város közepén emelkedő dombról (holm) kapta. A ''lendzian'' törzs által lakott település [[981]]-ben a [[Kijevi Rusz]] része lett. A legendák szerint [[I. Vlagyimir]] fejedelem építtette első kőerődítményét [[1001]]-ben. [[1018]]-[[1031]] között a lengyelek foglalták el, de később visszatért a keleti szláv fejedelemséghez. [[1235]]-ben ''Danyiel Romanovics'' [[halics]]i fejedelem ide helyezte át székhelyét, ekkor kapott városi jogokat, majd 5 évvel később ortodox püspökségi székhely is lett. Új kastélyt is építettek ekkor. A 14. század elején kis ideig önálló hercegség is volt, [[1366]]-ban azonban véglegesen Lengyelországhoz került. [[1392]]-ben a magdeburgi városjogokat is megkapta. A 15.-16. században élte fénykorát, mint kereskedelmi és kulturális központ, a 17. században a háborúk miatt hanyatlásnak indult. A 18. században újra fejlődésnek indult, [[1794]]-ben vajdasági székhely is lett. Ugyanebben az évben a város lakói csatlakoztak a Kościuszko-felkeléshez. A chełmi csatában ([[1794]]. [[június 8.]]) azonban a felkelők vereséget szenvedtek Derfelden cári generális seregétől és a következő évben a várost az Osztrák Császársághoz csatolták. A napóleoni háborúk során ([[1806]]-ban) a ''[[Varsói NagyhercegségHercegség]]'' része lett, majd [[1815]]-ben a [[Kongresszusi Lengyelország]]gal együtt a cári Oroszországhoz került. A 19. században központi szerepköreinek nagy részét Lublin vette át, Chełm garnizánvárossá vált. [[1866]]-ban épült meg a várost Lublinnal és [[Kijev]]vel összekötő vasútvonal. [[1912]]-ben kormányzósági székhely lett, [[1918]]-ban Lengyelország része lett. A német megszállás (1939-1944) alatt a város zsidó lakosságát a közeli [[sobibór]]i koncentrációs táborba hurcolták. [[1944]]. [[július 22.|július 22-én]] itt alakult meg a ''Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság'', a háború utáni Lengyelország első kormánya, mely itt tette közzé a júliusi kiáltványt. [[1974]]-ben 46 ezer lakosa volt. [[Fájl:Chełm2.JPG|thumb|250px|Belvárosi utcakép]]
 
== GazdaságGazdasága ==
A korábban főként kereskedelemmel foglalkozó várost a szocializmus idején iparosították. Fő ipari üzemei: cementgyár, cipőgyár (ESCOTT), tejfeldolgozó üzem ''(Biomlek)'', üveggyár ''(Marta II.)'', bútorgyár ''(Meblotap)''. Vasútállomás a Lublin-Kovel vonalon, leágazás [[Włodawa]] felé.
 
== NevezetességekNevezetességei ==
[[Fájl:Rozeslaniaapostolow.jpg|thumb|250px|Az Apostolok Szétküldése-templom]]
* A város központjában álló ''Várhegy''en ''(Grodzisko)'' áll a középkori eredetű, barokk stílusú ''Istenanya születése-bazilika'' ([[1736]]-[[1757]]). A domb tetején levő egyházi műemlékegyüttes részei még a különálló ''harangtorony'' (1878), a ''püspöki palota'' (1711-1730), és az ''Uściługi-kapu'' (1616).
34. sor:
* A város zsidósághoz kapcsolodó műemlékek a Kis- és ''Öreg-Zsinagóga'' valamint a ''zsidó temető''.
 
== Híres lakosaiszülöttei ==
* [[Mihajlo Hrusevszkij]] (1866-1934) ukrán politikus, az [[Ukrán Népköztársaság]] elnöke itt született.
 
== TestvérvárosokTestvérvárosai ==
* {{Zászló |USA}} [[Knoxville (Tennessee)|Knoxville]], [[Tennessee]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]
* {{Zászló |Ukrajna}} [[Kovel]], [[Ukrajna]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Chełm