„Sablon:Vitrin/3” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a jav. |
Skizofrénia be |
||
1. sor:
====[[
[[Kép:Cloth embroidered by a schizophrenia sufferer.jpg|200px|jobbra]]
A '''skizofrénia''', '''szkizofrénia''' vagy '''hasadásos elmezavar''' ([[Angol nyelv|angolul]]: ''schizophrenia'') olyan kóros mentális állapot, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és [[Doxazma|téveszmék]] jellemeznek. Az elnevezés [[Ógörög nyelv|görög]] eredetű ''skhizein'' (''σχίζειν''), „hasadás” és ''phrēn, phren-'' (''φρήν, φρεν-''), „elme” szavakból ered, a kifejezést az osztrák [[Eugene Bleuler]] pszichológus alkotta 1911-ben. A skizofrénia nem jelent [[Tudathasadás|„tudathasadást”]] vagy „többszörös személyiségzavart” (ezeket manapság [[disszociatív személyiség]]zavarnak is nevezik), és gyakran össze is keverik a két betegséget. A kifejezés a betegség jellegzetes megjelenési formájának következtében inkább azt jelenti, hogy „hasadt a szellemi funkció”.
A skizofrénia úgynevezett spektrumbetegség, betegségcsoport, amelynek leggyakoribb megnyilvánulási formái az akusztikus [[hallucináció]]k, [[paranoia|paranoid]] vagy bizarr téveszmék, illetve dezorganizált (rendezetlen) beszéd és gondolkodás. Ezekhez gyakran társulnak jelentős szociális és foglalkozási zavarok is. A skizofrénia rendszerint fázisokban kialakuló betegség, tünetei leggyakrabban a fiatal felnőttkorban jelentkeznek (férfiak esetén 15-25 éves korban, nők esetében 25-35 éves korban jellemző), a betegek 20-40%-ánál a [[kamaszkor|serdülőkor]] táján jelentkezhet, de kialakulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a gyermekszülés és a változás kora, 40-45 éves korban ismét gyakoribb. Az egész élettartamon át tartó [[prevalencia]] kb. 0,3–0,7%.
A ma legelterjedtebb nézet szerint a skizofrénia etiológiája a stresszvulnerabilitás modellével írható le, amely szerint az egyének különböző mértékben sérülékenyek a skizofréniával szemben. A sérülékenységet biológiai, szociális és pszichológiai faktorok kombinációja határozza meg. A betegség kialakulásához a környezeti stressz szükséges, és ha a sérülékenység kifejezett, akkor relatíve kis mértékű stressz is kiválthatja a betegséget. Az elmúlt évek kutatásai igyekeztek a különféle vulnerabilitási tényezőket meghatározni. A biológiai vulnerabilitási faktorok közé tartozik az agy strukturális, funkcionális és biokémiai diszfunkciója. A jelenlegi kutatások a neurobiológia szerepére koncentrálnak, jóllehet eddig nem találtak körülírt szervi okot.
▲<div align="right">''([[Sex Pistols|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/3|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude>
|