„Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület” változatai közötti eltérés

Az első földrajzi középpontot [[Dikaiarkhosz]] (ie. 336-296) alkotta, aki [[Arisztotelész]] tanítványa volt. A [[III. Alexandrosz makedón király]] hódításai nyomán kelet felé jelentősen kitágult „oikumenéről” (az ismert világról) szerkesztett térképet. Alexandrosz útjaira [[lépésmérő]]ket (bemmatista) vitt magával, így meglehetősen pontos távolságadatokat tudott térképére felvinni. Az adatokból az adódott, hogy a lakott világ kelet-nyugati kiterjedése másfélszerese az észak-délinek. A nagyjából téglalap alakú területet két vonallal négy egyenlő nagyságú részre osztotta. A [[Héraklész oszlopai]] között ([[Gibraltári-szoros]]) áthaladó, egyenlítővel párhuzamos vonal észak-déli, a Lüszimakheia és Sziene városokat összekötő meridián kelet-nyugati irányban osztotta két egyenlő részre a világot. A két vonal metszéspontja – a világ közepe – [[Rodosz (sziget)|Rodosz]] szigetére esett. Ez tekinthető a földrajzi fokhálózat ősének.

 

 

A történelmi [[Magyar Királyság]] középpontjának helyét [[1880]]-ban mérték ki [[Szarvas (település)|Szarvas]] közelében. Mihálfi József főgimnáziumi tanár 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas térségébe esik. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, melyet a kornak megfelelő eszközök segítségével büszkén népszerűsítettek. A Nagy-Magyarország mértani középpontját jelző Kreszan-féle szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, helyét sokáig mindössze egy malomkő jelölte. A jelenlegi szélmalmot Gödri István tervei alapján 1940-ben készítették el. [[1932]]-ben újra felmérték a Magyar Királyság földrajzi középpontját. Az ekkor korrigált országközéppont az eredetitől fél kilométerrel távolabbra került, a [[szarvasi arborétum]]mal szemben fekvő területre, a [[Holt-Körös]] és a Zöldpázsit-körgát közé. A kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek, terméskőből. [[2000]]. [[augusztus 18.|augusztus 18-án]] felavatták a Szarvasi Történelmi Emlékutat [http://phoenix.szarvas.hu/varos/emlekut/emlek.htm], amely Szarvas központjából a történelmi Magyarország régi mértani középpontjához vezet. Az emlékutat szegélyező emlékműveket Lestyán-Goda János fafaragó művész készítette [http://www.kvte.hu/kalauz/ak05.xml].