„Mauksch–Hintz-ház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
39. sor:
| pozíciós térkép = Románia
| szélesség = É
| szélességi fok =46
| szélességi ívperc =46
| szélességi ívmásodperc =48
| hosszúság = K
| hosszúsági fok = 23
| hosszúsági ívperc =33
| hosszúsági ívmásodperc = 34
| szöveg pozíciója =
55. sor:
A város tulajdonában álló gyógyszertárat 1573-ban alapították és 1735-ig az egyedüli volt Kolozsvárott. A város eredetileg ''provisorok''kal működtette<ref group="j">A provisort a városi tanács nevezte ki, a városi tanács pénztárából kapta a fizetését, a gyógyszertár felszerelésére fordított kiadásokat és a gyógyszerek beszerzését is a város vállalta.</ref>, csak 1727-ben került magánkézbe. Első tulajdonosa Schwartz Sándor volt. Az épületet 1752-ben a gyógyszerész Mauksch család szerezte meg. Mauksch Tóbiás 1766-ban felújíttatta az épületet és [[gyógyszertár]]at alakított ki benne. Ekkor készültek el a falakat borító festmények, valamint a a ház északi szárnyában húzódó, él[[keresztboltozat]]os, földszinti helyiségének kagylódíszes stukkója.
A házat a 19. század elején a Szláby család szerezte meg, majd 1851-ben a Hintz családé lett. A 19. század végén átépítették, ekkor veszítette el egykori [[barokk]]os arculatát. Az épületet a városi tanács bizottsága 1902-ben országos vagy városi védelem alá helyezendő műemléknek minősítette. Az 1949-es államosításáig gyógyszertárként működött.<ref>[http://www.mke.hu/lyka/01/muveszet_01_hazai04.htm Hazai krónika, Művészet, 1902/4. szám]</ref> 1954-ben [[Valeriu Bologa]] orvosprofesszor gyógyszerészeti múzeumot létesített benne, [[Orient Gyula]] gyűjteményét felhasználva. Orient gyűjteményét az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]]nek adományozta, melyet az Egylet felszámolása után az 1963-ban megalapított Történeti Múzeum gyűjteményébe olvasztottak. Szintén ugyanezekben az években vágták át az épület délkeleti földszinti helyiségének falait, és gyalogos átjárót alakítottak ki belőle, valamint ugyanekkor alakíthatták ki a mai, leegyszerűsített, jellegtelen homlokzatokat is.
Az épületben jelenleg is a Gyógyszerésztörténeti Múzeum működik, amely több mint 3000 kiállítási tárgyat őriz: edények, prések, mozsarak, mérlegek, laboratóriumi műszerek, gyógyszertári bútorok, gyógyszerek, vények, középkori gyógyszertári pecsétek
62. sor:
== Leírása ==
A ház [[klasszicizmus|klasszicista]] homlokzata az [[1820-as évek]]ből származik; a földszint és a pince azonban a [[reneszánsz]] korra utal. Az épület L-alakú: a Főtérre nyíló rövidebb homlokzat négytengelyes a hosszabbik pedig hat. A Mauksch-Hintz-ház két traktusba szervezett földszinti és pincehelyiségei boltozottak. A kőfalazatú, kőből rakott [[dongaboltozat]]okkal lefedett pincehelyiségek között három félkörívesen záródó, élszedett, középkori átjáró található. A földszint nyugati traktusának helyiségeit dongaboltozatok, a keleti traktusban a tér felőli első helyiséget fiókos dongaboltozat, a másodikat élkeresztboltozat, a többit álmennyezetek fedik. A ház összes emeleti helyisége síkmennyezetes. Az egykori iroda helyiségében található [[1752]]-ből származó magyar nyelvű freskó a
== Jegyzetek ==
| |||