„Zéruselem” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Általánosítás: fáradok, hülyeségeket írok ...
→‎Példák: betáblázás
36. sor:
# Olyan műveleteket sem nehéz elképzelni, melyek alaphalmazának minden eleme féloldali &ndash; vagy mind jobboldali-, vagy mind baloldali- &ndash; zéruselem. Legyen <math> U={a_{1} , a_{2} , a_{3}} </math> (az egyszerűség kedvéért 3 elemből áll, de hasonlóan megvalósítható akárt végtelen sok elemmel is). A következő [[művelettábla|művelettáblával]] defimiált két * <sub> b </sub> és * <sub> j </sub> művelet abszolúte jól definiált művelet (magyarázat a táblázatokhoz: az x elemmel jelölt sor és az y elemmel jelölt oszlop kereszteződésében álló cellába írtuk az x*y elemet):
 
{| border=1 align=leftcenter
|-|
{| border=1 align=centerleft
|| * <sub> b </sub> || '''a''' <sub> 1 </sub> || '''a''' <sub> 2 </sub> || '''a''' <sub> 3 </sub>
|-
|| '''a'''* <sub> 1b </sub> || '''a''' <sub> 1 </sub> || '''a''' <sub> 12 </sub> || '''a''' <sub> 13 </sub>
|-
|| '''a''' <sub> 21 </sub> || a <sub> 21 </sub> || a <sub> 21 </sub> || a <sub> 21 </sub>
|-
|| '''a''' <sub> 32 </sub> || a <sub> 32 </sub> || a <sub> 32 </sub> || a <sub> 32 </sub>
|}-
|| '''a''' <sub> 13 </sub> || a <sub> 13 </sub> || a <sub> 23 </sub> || a <sub> 3 </sub>
|}
|| ||
{| border=1 align=center
|-
|| * <sub> bj </sub> || '''a''' <sub> 1 </sub> || '''a''' <sub> 2 </sub> || '''a''' <sub> 3 </sub>
|-
|| '''a''' <sub> 21 </sub> || a <sub> 1 </sub> || a <sub> 2 </sub> || a <sub> 3 </sub>
|-
|| '''a''' <sub> 32 </sub> || a <sub> 1 </sub> || a <sub> 2 </sub> || a <sub> 23 </sub>
|-
|| *'''a''' <sub> b3 </sub> || '''a''' <sub> 1 </sub> || '''a''' <sub> 2 </sub> || '''a''' <sub> 32 </sub>
|}
|}
 
Tehát az történik, hogy ha pl. ''b'' baloldali zéruselem, akkor az f(''x'')= ''b''*''x'' = ''b'' függvény (ezt egyébként az (U,*) [[grupoid]] ''b'' elem szerinti bal oldali '''''transzláció'''''jának szokás nevezni) a konstans ''b'' értékű leképezés az alaphalmazon. Ez az észrevétel az alapja a zéruselem több mint kétváltozós műveletekre való általánosításának.
{| border=1 align=center
|-
|| * <sub> b </sub> || '''a''' <sub> 1 </sub> || '''a''' <sub> 2 </sub> || '''a''' <sub> 3 </sub>
|-
|| '''a''' <sub> 1 </sub> || a <sub> 1 </sub> || a <sub> 2 </sub> || a <sub> 3 </sub>
|-
|| '''a''' <sub> 2 </sub> || a <sub> 1 </sub> || a <sub> 2 </sub> || a <sub> 3 </sub>
|-
|| '''a''' <sub> 3 </sub> || a <sub> 1 </sub> || a <sub> 2 </sub> || a <sub> 2 </sub>
|}
 
Tehát az történik, hogy ha pl. ''b'' baloldali zéruselem, akkor az f(''x'')= ''b''*''x'' = ''b'' függvény (ezt egyébként az (U,*) [[grupoid]] ''b'' elem szerinti '''''transzláció'''''jának szokás nevezni) a konstans ''b'' értékű leképezés az alaphalmazon. Ez az észrevétel az alapja a zéruselem több mint kétváltozós műveletekre való általánosításának.
 
== Általánosítás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zéruselem