„Apollo–8” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: zh:阿波罗8号 egy korábban kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
85. sor:
== Előzmények ==
=== Unalmas tesztből holdutazás ===
A [[NASA]] küldetés tervezői felállítottak egy [[Apollo-küldetéstípusok|lépésről lépésre építkező sorrendet]], amelyek repülései – illetve az azokban megszerzett tapasztalatok és bizonyított képességek – egymásra alapultak és elvezettek a holdraszállásig. Először az űrhajósok nélküli, távvezérelt repülések, majd az űrhajósokkal végzett berepülések jöttek sorra, először az [[Apollo űrhajó|holdűrhajó]], majd a [[Holdkomp|holdkomp]] (LM) szűzrepülésével. A sorban negyedik repülés, a [[Apollo-küldetéstípusok|„D-típusú” repülés]] a holdkomp Föld körüli pályán végzett első – az egész koncepció működőképességét igazoló – repülése volt, amely a leszállóegység fejlesztésének elhúzódása miatt egyre csak csúszott <ref>{{cite web|url=http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4205/ch11-1.html|title=Chariots for Apollo: A History of Manned Lunar Spacecraft – 1968: Second Half|author=Courtney G Brooks, James M. Grimwood, Loyd S. Swenson|publisher=NASA|language=angol|accessdate=2009-12-30}}</ref> és az előrejelzések szerint [[1969]] tavaszánál előbb nem jöhetett létre. Az [[1968]] őszére tervezett anyaűrhajó-berepülés után ez közel fél év leállást jelentett volna. A holdkomp berepülését követő „E-típusú” útra ismét nem terveztek holdkompot vinni, csak az anyaűrhajót emelték volna 7400 kilométer magasra, hogy onnan addig soha el nem ért rekordsebességgel térjenek vissza az űrhajósok [[Belépés a légkörbe|a légkörbe]], letesztelve a [[hőpajzs]]ot.
 
A [[Központi Hírszerző Ügynökség|CIA]] a verseny miatt különösen aktív volt a [[Szovjetunió]] űrtevékenységének felderítésében, és kiderítette, hogy a [[Zond-program]] űrszondái nem mások voltak, mint a [[Szojuz űrhajó]]k orbitális kabin nélküli tesztpéldányai, és a szovjetek az emberes holdrepülést próbálják általuk.<ref>{{cite web|url=http://www.interpressmagazin.hu/print.php?cid=148|title=Karácsony a Hold túloldalán|author=Dancsó Béla|publisher=IPM Magazin|language=magyar|accessdate=2009-12-27}}</ref> A hírszerzők azt is kiderítették, hogy a szovjet űrhajósok Holdat megkerülő repülését 1968 decemberére irányozták elő. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjetek a holdkomp fejlesztési késedelmei miatt egy Hold körüli repüléssel az amerikaiak elé vághatnak az [[űrverseny]]ben.
96. sor:
A következő legénység, akit Slayton kiszemelt, az „E”-út személyzete volt. Először ezúttal is a parancsnokjelölttel – [[Frank Borman]]nel – osztotta meg a titkot Slayton, aki társai képviseletében rögtön igent mondott. Így az első holdrepülés legénysége Frank Borman parancsnokból, [[James Lovell|Jim Lovell]] parancsnoki egység pilótából és [[William Anders|Bill Anders]] holdkomp pilótából állt fel.<ref name="HL"/>
 
Az eredeti „E”-legénység kialakulása sok tekintetben a véletlen műve volt. Eredetileg a Borman-Collins-Anders trió startolt volna, a tartalékok pedig Armstrong-Lovell-Aldrin felállásban készülődtek a beugrásra. 1968 júliusában [[Michael Collins (űrhajós)|Michael CollinsCollinsnál]]nál – műtétet igénylő – nyaki idegbecsípődést diagnosztizáltak, az űrhajós kiesett a legénységből, és helyét a tartalék Lovell vette át. (A tartalékok között Aldrin a holdkomp pilóta tartalékból parancsnoki pilóta tartalékká lépett elő, a helyét pedig [[Fred Haise]] vette át.) Gyakorlatilag ekkor állt össze a tartaléksorban a később történelmivé vált páros, a Neil Armstrong és Buzz Aldrin alkotta holdraszálló legénység, akit később egészített ki a betegség után visszatérő Mike Collins.<ref name="Crew"/>
 
=== A holdutazás hardverei ===
271. sor:
{{Link FA|de}}
{{Link FA|en}}
{{Link FA|zh}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Apollo–8